Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Kangasmaa-Minn, Eeva: Az ősfinn fokváltozás mint strukturális jelenség [The Proto-Finnic Consonant Gradation as a Structural Phenomenon] 143
146 EEVA KANOASMAA-MINN nak elve nem érvényes többé minden esetben. A fokváltakozásból fonemikus tényező lett. Az ilyen alakokban mint vót sigä 'sertés' (genitivusz): sikä (partitivusz), vagy uvä 'borsó' (genitivusz): upä (partitivusz) és észt linnu 'madár' (genitivusz): lindu (partitivusz) — pontosabban: linnu : linnu a gyöngefokúság a genitivusz jelévé vált, tehát morfémává, ugyanúgy, ahogy a hajlító nyelvek tó'változásai. A hangkörnyezetnek többé semmi hatása nincs, csaknem minden — sőt a vótban minden — zöngétlen hang utáni zárhang váltakozik. Ezzel szemben ez a két nyelv, legalább részben, megőrizte a hangsúlyhelyzet jelentőségét: a vótban erős fok jelentkezik hangsúlytalan szótag mássalhangzója után: kukertan 'ledöntök', emmeAt 'varrni', az észtben pedig hangsúlytalan helyzetben nem váltakozó rövid gemináta van: kuusikus . 'fenyvesben', kuusiku 'fenvvest', fenyvesbe'. Bármi legyen is a fokváltakozás eredete, arra az eredményre jutunk, hogy az ősfinnben a váltakozás fonetikai jelenség volt, a mai finnben és a karjalaiban morfofonemikus, az észtben és a vótban pedig fonemikus jelenség. E négy nyelvben a váltakozás tisztázása és megértése az egész mássalhangzórendszer alapja. Ezzel szemben a vepsze és a lív nyelv mai viszonyainak az ősfinn fokváltakozásból való levezetése csupán jelentéktelen, sőt egyenesen téves következtetéseket eredményez. EEVA KANGASMAA-MINÍT The Proto-Fiimie Consonant Gradation as a Structural Phenomenon The gradation of medial stops is a key phenomenon for understanding présent relations in the Balto-Finnic languages. In Proto-Finnic gradation was a mechanical procédure, depending on several factors. The occurrence of stops v. spirants was conditioned by environment, stress or the openness or closeness of the syllable. Therefore, in Proto-Finnic the stop and its corresponding spirant/voiced stop may be included into one and the same phonème. The geminated stop and its co-occurrant, the short geminate, are also allophones of a single phonème. In Proto-Balto-Finnic gradiation has been non-distinctive and automatic. Due to several Sound changes, the character of gradation has completely changed in the présent Balto-Finnic languages,which may be divided into three groups in this respect. In Livian and in Vepsian the alternation has altogether levelled out. In Finnish and in Karelian the stops alternate with other phonèmes of the language or with zéro, and the alternation is in the main conditioned by the openness or the closeness of the following syllable. In Estonian and Votyan even the lastmentioned factor has lost its importance, since due to loss or vocalization of certain word-final consonants weak grade is found also in open syllables, e.g. Votyan sigä 'of the pig', v. sihä (part.) 'some pig'. Thus the occurrence of strong v. weak grade has become a morphological factor in thèse languages. * EEVA KANGASMAAMINÎT
