Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)
Tanulmányok - Litkin, V. I.: A finnugor alapnyelv szóvégi magánhangzóiról (cirill) 95
96 V. I. LITKIN Első igeragozás: koles 'слышит', lektes 'выходит', soces 'рождается', küles нужно, sues 'киснет' stb. (az s valamilyen rag vagy képző). Második igeragozás: voza 'пишет', sula 'тает', wonga 'переходит' lüjä 'стреляет', рэга 'заходит' stb. tízzel kapcsolatban a komi nyelv udorai nyelvjárása különösen figyelemre méltó. Ebben a nyelvjárásban ui. az igék jelen idejű harmadik személye kétféle: az egyik típushoz tartozók e-re (ugyanúgy, mint a többi komi nyelvjárásban, csak a felső-vicsegdai és az izsmai dialektusokban van -e, valamint a komi-jazvaiban в), a másik típushoz tartozók meg -as-ra végződnek (a többi komi nyelvjárásban ez az -as rag jövő időt jelent), például: * 1. típus: kole 'нужно', lökte 'идет (сюда)', kule 'умирает', типе 'идет' stb. 2. típus: vugas 'переходит', udas 'поит', kunas 'закрывает (глаза)', kezas 'сворачивает', uvtas 'лает' stb. WiEDEMANNtól2 kezdve több nyelvész azt tartja, hogy a jelen idő harmadik személyének két ragja van (-%, -as) és hogy az utóbbi (-as) a differenciálatlan jelen-jövő idejű alak (1. pl. UOTILA „Syrjänische Chrestomathie 54.). Ez a felfogás azonban téves. Minden mai komi nyelvjárásban — kivéve az udorait — a jelen időnek e, (e), a jövő időnek pedig -as a ragja. A tévedés oka az, hogy a jövő idejű komi igék gyakran múlt idő kifejezésére szolgálnak, például: munas, munas da kerka voas 'ment, ment és a ház közeledett', szó szerint: 'menni, menni fog és a ház fog közeledni'. Ezt az alakot „elbeszélő jövő" időnek nevezzük (будущее повествовательное).3 Hasonló használati mód más nyelvekben is előfordul, pl. orosz: придет к нему, сядет и молчит* jött, leült és hallgatott', szó szerint: 'el fog jönni, le fog ülni és hallgat'. Az udorai dialektusban az -as ragu igék nem differenciálódtak, például: 1. típus 2. típus jelen idő jövő idő jelen idő jövő idő Egyes szám 3. sz. -e -as -as -as Többes szám 3. sz. -eni -ásni -ásni -ásni 2 F. J. WIEDEMANN „Grammatik der syrjänischen Sprache", St. Petersburg, 1884, §§ 116 —126. A következő munkákban, amelyek WIEDEMANN nyelvtana előtt jelentek meg, a jelen idő harmadik személyében az -e, a jövő időben pedig az -as ragot találjuk: A. J. SJÖGREN, Ueber den grammatischen Bau der syrjänischen Sprache. 1830; H. С GABELENTZ, Grundzüge der syrjänischen Grammatik. Altenburg, 1841; П. И. Савваитов, Грамматика зырянского языка. СПб. 1850; И. А. Куратов, Зырянский язык (Вол. Губ. Вед. 1865. Csak Флеров udorai nyelvjárást képviselő nyelvtanában («Зырянская грамматика» 1813), találkozunk a differenciálatlan jelen-jövő idejű -e és -as ragokkal. Ebben a nyelvtanban a következő példákat olvassuk: мено ыстонысъ 'engem küldenek', бур мортосъ быддыръя любитаснысъ 'a jó embert mindig szeretik', коди лыдъдясъ, 'aki olvas', сыя гежасъ vagy гежо 'ő ír', менымъ коло гежнысъ 'nekem kell írnom'. 3 Современный коми язык. Сыктывкар 1955 г., 214 1. Под редакцией B. И. Лыткина. 4 Грамматика русского языка. Москва 1952, том. I. Издание Академии наук СССР, 488. 1.
