Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Litkin, V. I.: A finnugor alapnyelv szóvégi magánhangzóiról (cirill) 95

A FINNUGOR ALAPNYELV SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓIRÓL 97 Ezek az udorai igealakok (pontosabban az e, ül. a magánhangzó) a mari (valamint a finn és nyugati lapp) kétféle igetőnek felelnek meg: I. Komi udorai g-tövek «finnugor *e, 1. UAJb. XXXIV, 200). komi Ud. kik 'слышит' lökte 'приходит' vile: ole- vile (CoLL.-nál vélni) 'живет-поживает' jue 'пьет' hole 'надо' soje 'ест' vaje 'приносит' loe 'есть' pole 'боится' pure 'кусает' pue 'кипит' sode 'прибывает' mordvin kuleulesevevijepeleporepijemari köles läktes ules jües kelés lies pures finn kuulelahteolejuosyövieliepelko puresyntylapp gulá-ЗЩа-^ gáPgá bálabor ásád}dát magyar vol-, volivkell evviv-Véfél l'évfő (MSzFE) ell- К *edl-) (MSzFE) 2. Komi udorai -as tövek « finnugor *a, *-ä, 1. UAJb. XXXIV, 200). andoudas 'поит' ando- omtaolas (ole is) — ilä 'живет' votas (vote is) — — 'сбирает' kevtas (kevte is) is) 'вылавливает' — — kutas (kute is) kunda- — 'держит' kunas (кипе is) копа- кит 'закрывает (глаза)' antaeläotta-kultakunta*kunttavuow^decelegoVdet god^det adél-(SKES) (SKES) huny (NyH) A nyelvtudomány ezt a két különböző finnugor tövet (vagyis a (ä)-re, ill. az e-re végződőt) teljes bizonyossággal kimutatta. Az udorai dialektusban természetesen kivételek és tőkeveredések is vannak, mégpedig az első típus hat a másodikra, pl.: kode—kodas 'роет', sine— sinas 'гребет (веслами)' nule—nulás 'лижет' stb. A fenti példák alapján meg lehet állapítani a következő szavak finnugor kori tővégi magánhangzóját (eddig ezekben a szavakban bizonytalan magánhangzó, azaz *з állt): 5 L.

BJÖRN COLLINDER, Fenno-Ugric Vocabulary, Uppsala 1955. 7 Nyelvtudományi Közlemények LXXI/1.