Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)
Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják szójegyzék (cirill) 21
24 GULYA JÁNOS körös-körül énekelnek a reggeli madaracskák [az erdőben] är peldkpä szanaszét (tkp. ,,B pa3-Hbie CTOpOHbi", sok oldalra); mdr\ ul Uta ä. p. nördytdyälöy mi bogyót enni szanaszét szaladtunk äs Ob (folyónév) ät- (+ birt. szrag.) 1. egyetlen, 2. egyedüli, 3. egyedül; ötil rit egyetlen [egy] csónak; ätil wäsdy weliydn [csak] egy vadkacsát ölt meg; mä wonta wajyat ätimnäm (~ ätimnät) mdnldm én az erdőbe vadászni egyedül megyek; ätilnät [ő] egyedül ätdm 1. rossz, 2. sovány (ätdmdki) ; ä. ku rossz férfi; ä. käsi rossz ember; timi ä. kul ez rossz hal; tim kul ätdmdki ez a hal rossz ätmdt rosszul; löy ä. ropiltëwdl ő roszszul dolgozik; tat jay ä. wälwdlt ott az emberek rosszul élnek; jdmd wäla, ä. äl wâla! légy jó (tkp. jól), rossz (tkp. rosszul) ne légy ! ç das óra (időtartam) (<or.); mdtkorät ç. ? hány óra [van] ? ëas pontosan (vö. Cas) ; imydn-ikkdn ç. koldm-jörj-koldm al walsêydn az öregember és az öregasszony pontosan harminchárom évet éltek (ktsz.) çaj tea (< or.) cäj-put 1. teáskanna, 2. a teáskannában levő víz, tea; ç.jdrjkd näydrtdsim a teáskannába vizet töltöttem; ç. köyrds a teáskanna fölforrt cäyi- gyűjt (cäyitä; cäyiji) Çdkd nagyon; ë. oyêrêki nagyon magas; mä dTjkim ç. oydrdki az én anyám nagyon magas; tim kat jdmdki, tom kot ç. jdmdki ez a ház jó, az a ház nagyon jó [azaz: jobb]; ç. koyên mä norjdt läydlhm én téged (máf) nagyon régen várlak; kömdn Ç. jëylijdki kint nagyon hideg van; tim peükän ç. tindrjdki ez a puska nagyon drága (értékes) cipändrj-ni orvosnő; itdn 6. wakkalöy este elhívtuk az orvosnőt ëimdl 1. kissé, kevéssé, 2. kis ideig, 3. halkan, csendesen; mdrdm pajliwtët ç. nöyayasdt csak a nyárfalevelek susogtak halkan çiw 1. lejtő, 2. meredek hely ëoyil- fütyül (çoyilta; çoyila); är möydlnd pût'kalït çoyildwdlt mindenütt kis madarak énekelnek (tkp. fütyülnek) çoyilwds fütyülés, si vitás, süvöltés; dlh kump'd 6. söjnäti nuy t'iti mdnwdlt [viharban, a tengeren] a nagy hullámok süvöltés hangjával fel [csak] úgy mennek üonedy zsineg (çunyëm) çow vminek a fele (vízszintes osztásban: ©)• (çowdt; çuwdtn) cöydr nyúl, 3aeu, eökdl- beteg (ige), öoneTb (Cökdltä) ; ojdy, ko6 cökdllujdm ! óh, hogy fáj !, OH, MHe ÖOJlbHO! eökin 1. alig-alig, 2. alighogy; äldr\ ç. rimdkdldkdtds . . . reggel alighogy világosodni kezdett . . . çoç- 1. ad v nyújt, 2. hajt (pl. fejet) (éöSa; éöei; cöüsim); naît tdy çôçi! nyújtsd ide a golyókat !, uydl komtay üöemin t'u köl tiytds fejét lehajtva így szólt (tkp. ily szót szólt) ëonç 1. hát (főnév), 2. vmi mögötti rész, vmi möge (cöncäm) ; mä cöncämnd az én hátamon; löy cöncdlnd iki katoy küm-lüytds mögötte az öregember kijött a házból; kat çonnd wont a ház mögött erdő [van] e emtdr tó (emtdrt; emtdr am) ; löy emtdr ä mdnds ő elment a tóra end kövér (endki) endm- növekszik, női (endmtä; dnmä; endmpdl) ; löy dlh öj-nirjkd enmds ő nagy leány lett (tkp. leánnyá nőtt); wontnd söymdtdt endmpdlt az erdőben nyírfák nőnek ewdl szag (ewläm) ; ewsintdydlwdl willä
