Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Fodor István: Peter Ladefoged, A Phonetic Study of West African Languages 270
270 SZEMLE — ISMERTETÉSEK Ha együtt látjuk, ismét együtt látjuk a lazicziusi életművet, talán akkor nekifoghatunk alapos történeti-kritikai elemzésének. Először azonban tartozásunkat kellene leróni iránta. Ne felejtsük el, hogy 1957-ben abban a rövid időszakban mondta fel a szolgálatot a szíve, amikor már hírül hozták neki a rehabilitációját, de még nem kapta kézhez egyetemi tanári kinevezését. A Selected Writings szerkesztőjét és kiadóját köszönet illeti, hogy elkezdte annak az adósságnak a törlesztését, amely elsősorban bennünket terhel. Kicsit bizony azt is szégyellenünk kell, hogy LAZICZIUS GYULA halálának tizedik évfordulója alkalmából az egyetlen megemlékezést ez a külföldön kiadott — a maga nemében igen dicséretes — kötet képviselte. SZÉPE GYÖRGY Peter Ladefoged: A Phonetic Study of West African Languages An Auditory-Instrumental Survey, Cambridge, 1964. At The University Press. West African Language Monograph Séries (szerk. JOSEPH H. GREENBERG és JOHN SPENCER), XVIII + 74 1. A Ford-alapítvány támogatásával létrejött tanulmánysorozat első kötete szerzőjének, LADEFOGED, LOS Angeles-i egyetemi tanárnak szakterülete nem az afrikanisztika, hanem az angol nyelvészet, de mint igen alaposan képzett fonetikus végezte el könyvének adatgyűjtését 1961 —62-ben négy nyugatafrikai egyetemi városban anyanyelvi informátorok és tolmácsok segítségével. Összesen 61 nyugatafrikai nyelv hangrendszerének vázlatából állt össze ez a rendkívül hasznos tanulmány. Az európai nyelvek fonetikai rendszereinek ismeretében modern elektroakusztikai berendezésekkel felszerelve és éles fül birtokában olyan, az általános fonetikusok számára eddig kevéssé ismert vagy csak hiányosan leírt hangjelenségekről ad számot, amelyeknek ismerete nélkül modern afrikakutatás aligha lehetséges. Amint a szerző elmondja a bevezetőben, az informátorok kiválogatása nem volt egyenletes. Néhány fontosabb nyelvre (pl. a fülbe és a hausza) több, más nyelvekre kevesebb anyanyelvi informátor állt rendelkezésére, de azért igyekezett őket is úgy kiválogatni, hogy lehetőleg ne térjenek el az átlagos beszélők színvonalától. Maga az alcím is hangsúlyozza, és a tanulmányban LADEFOGED többször rámutat, hogy a vizsgált hangok leírásában a műszerek adatai önmagukban nem elegendők, ha a természetes hallás utáni megfigyeléssel nem egészülnek ki. A felhasznált műszerek közt nemcsak hangszínképelemzőt találunk, hanem olyan régi ós sokak által elavultnak hitt eszközt is, mint a palatográf. Ezt azonban a szerző módosította: protézis helyett tükörrel fényképezte le a szájpadláson látható palatogramot, amelyet sötét por mutatott a nyelv visszahúzódása után. A nyelvről ugyanilyen módon készített felvételt, s így kapta a linguagramot. A gyűjtött anyag rendezése csak annyiban volt fonológikus, amennyiben a tájékozódást megkönnyítette. A szerző igen óvatos ebben a vonatkozásban, hisz nem mindig lehetett kellő mennyiségű nyelvi anyag hiányában kiválasztani az oppozíciókat, ós a korábbi munkák ítéleteit sem lehetett mindig alapul elfogadni. Ugyanakkor az informátorok felvilágosítását — amennyire lehetett — figyelembe vette. Az informátoroktól felvett vizsgálati anyag tehát olyan szóegységekből, illetőleg rövidebb mondatokból áll, amelyek korábbi művek dokumentációs anyagát alkotják, vagy amelyeket az informátorok javasoltak. LADEFOGED általában az International African Institute írásrendszerét alkalmazza, amely az Association Phonétique Internationale rendszerén alapul, de több helyen módosításokat volt kénytelen alkalmazni rajta. A szerző az alábbi jelenségek leírásával foglalkozik: a mássalhangzók jellegzetes sajátságai és típusai (Consonant Contrasts, 1 — 4), különleges mássalhangzókópzési típusok (Airstream Mechanisms and Double Articulations, 5 —13), a hangszalagműködés sajátságai (Phonation Types, 14—17), a zárhangok ós affrikáták képzése (Stop and Affrieate Articulations, 18 — 22), a nazális hangok és a nazalizáció (Nasals and Nasalization, 23 — 24), réshangképzés (Fricatives and Approximants, 25 — 28), a laterális és pergetett hangok (Laterals and Forms of r, 29 — 30), a járulékos artikuláció (Secondary Articulations and Clusters, 31 — 22), a magánhangzók főbb sajátságai (Vowels, 33 — 40) és a hanglejtés néhány sajátsága (Tone and Intonation, 41 — 42). A tanulmány néhány fontosabb eredményét kiemeljük. A nyugatafrikai nyelvek gazdag mássalhangzórendszerében a labioveláris mássalhangzók (kp, gb), amelyek nem hangkapcsolatok, hanem önálló fonémák, három különböző módon képződnek. Az els6
