Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Fodor István: A. Capell, Studies in Socio-Linguistics 462

462 ISMERTETÉSEK — SZEMLE kapcsolat, a másikra a tárgyi és határozói szintagma. ULLMANN e tanulmányában csak a szójelentés általános problematikájával foglalkozik főleg korábbi alapvető munkáinak (vö. pl. Principles of Semantics, Glasgow—Oxford 1969) anyaga alapján. A szerző hangsúlyozza a nyelvenkénti szemantikai párhuzamok összeállításának fontosságát (238 — 240. 1.). ROMAN JAKOBSON (Implications of Language Uni versais for Linguistics, 263 — 278. 1.) az implikációs jellegű törvények fontosságát emeli ki. Többek közt GBEENBEBG elaborátumával kapcsolatban néhány konkrét ellenvetést tesz. Pl. hogy a szórendnek egyes nyelvekben, így az oroszban (tegyük hozzá, a magyarban is) stilisztikai szerepe van, ott tehát az általános sorrend (amely semleges stilisztikai hangulatú) a szöveg követelményeinek megfelelően változik, sőt ott a Greenberg által említett soha sem használt vagy csak ritkán előforduló verbum-objectum-subjectum, objectum-subjectum-verbum és objectumverbum-subjectum sorrend is gyakran lehetséges. JOSEPH H. CASAGBANDE (Language Universals in Anthropological Perspectives, 279—298. 1.) azért tartja fontosnak a nyelvi univerzáliák összegyűjtését, mert ezek az emberi művelődés egyetemes törvényeire is rávilágítanak. A dolgok természetéből következik, hogy elsősorban a szemantikai univerzáliák érdeklik a szélesebb értelemben vett antrQpológiát, de a többi nyelvi szint törvényszerűségeinek összeállítása sem érdektelen. A nyelv általános törvényszerűségeinek vizsgálatában feleletet várunk a WHOBF-fóle (tulajdonképpen HuMBOLDTtól eredő) koncepció érvényességének kérdésére, tehát, hogy vajon tényleg a különböző nyelvi struktúrák alakítják-e ki az emberi gondolkodás ós világnézet különbségeit. CHABLES E. OSGOOD (Language Universals and Psycholinguistics, 299—322. 1.) 4 általános törvény felállításával próbálkozik, amely az implikáció legáltalánosabb formáját, a ZiPF-féle gyakorisági törvényt és az 60 százalékos entrópia körüli ingadozás tapasztalatai tételeit foglalja magában, ő is szükségesnek látja a WHOBF-féle nyelvi relativitás elméletének további ellenőrzését, amelyre vonatkozóan eddig ellentmondó eredményeket kaptunk a pszicholingvisztikai tesztek során. Különösen fontosnak tartja az ULLMANN által vázolt szemantikai univerzáliák kutatását. A továbbiakban beszámol arról az illinoisi Institute of Communication Research által számos országban végzett vizsgálatról, amely folytatása egy korábbi kutatásnak [CHABLES E. OSGOOD—GEOBGE J. SUCI—PEBCY H. TANNENBAUM, The Measurement of Meaning. Univ. of Illinois 1957, ismertette ANTAL LÁSZLÓ Nyr. 82 (1958) 504 — 505. 1.]. FODOR ISTVÁN A. Capell: Studies in Socio-Linguistics Jauna Linguarum Studiae memóriáé Nicolai van Wijk dedicata, edenda curat C. H. VAN SCHOONEVELD, Indiana University, Nr. XLVI. London — The Hague — Paris, 1966. Mouton and Co. 167 1. Amint a szerző már az előszóban megírja (5 — 6), sem a cím, sem a műben foglalt tartalom nem a nyelv és a társadalom egymással összefüggő, egymásra ható jelenségeit öleli fel, hanem annak a stúdiumnak elvi kérdéseivel foglalkozik, amelyet az amerikai nyelvészek BOAS és SAPIB nyomán etnolingvisztikának neveztek el. Minthogy a könyv tárgya ilyen módon pontosan körül van határolva, félreértésről nem eshetik szó, de azért mégis kifogásolnunk kell azt a terminusváltoztatást, amelynek okairól különben a szerző nem ad elfogadható magyarázatot. Azért kellene ragaszkodni az ,,etnolingvisztika" elnevezéshez, mert ,,szociolingvisztika" is van, azaz, hogy jelenleg csak a körvonalai vannak meg, de idővel ennek a stúdiumnak is ki kell fejlődnie ós fel kell virágoznia. Hogy még nem született meg igazában, az részben annak a következménye, hogy a szociológia sokkal fiatalabb tudományág, mint akár a nyelvtudomány, akár a néprajz. Miféle témákat hivatott tárgyalni a szociolingvisztika? Nevéből adódóan a nyelvtudomány és a szociológia érintkezési területén mindazokkal a kérdéseket, amelyek a társadalom egészének, a társadalom osztályainak ós rétegeinek a nyelvre gyakorolt hatásából, illetőleg kölcsönhatásából erednek. Ide tartozik pl. annak a vizsgálata, hogy a társadalom egyes rétegei melyik nyelvi réteget (irodalmi nyelv, köznyelv, regionális köznyelv, a köznyelv alsó foka), milyen fokon ismerik, hogy viszonylanak egymáshoz a társadalom rétegei ós az egyes csoportnyelvek, továbbá a nyelvjárások területén belül milyen tagozódás van az egyes társadalmi rétegek (pl. szövetkezeti parasztok és állami gazdaságok dolgozói, falusi értelmiség, kisiparosok stb.) nyelve között ^soportnyelvek ós rótegnyelvek szerint.