Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57
A MAGYARORSZÁGI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV 67 Felmerül az a kérdés, mégpedig egészen határozott formában, hogy a mű nem tervszerű elgondolásnak' köszöni-e a létrejöttét. Az első rész egy szisztematikus, az akkori szokás szerint összeállított glosszárium. A második rész beszélgető könyv, ugyancsak az akkori szokás szerint összeállítva. Aligha írták be mindjárt az első rész beírása után a füzetbe, hanem inkább később, mikor találtak egy megfelelő embert a megírásához (lásd 62—3. 1.). Azután egy olyan rész jön, a C, amelyben semmiféle török vonatkozás nincsen, és a török nyelvkönyv tervén teljesen kívül esik. Úgy látszik, hogy a félig üres füzetet alkalmilag hasznos és különféle mulattató dolgok feljegyzésére használták. Azután megint elmúlt egy idő és találtak egy Magyarországon élő olaszt, aki képes volt török nyelvtant írni. Ekkor aztán egy másolóval beíratták a török nyelvtant és a D rész beszélgetését, amelyet, mint mondottam, nem a nyelvtan szerzője írt. Ezt talán nem is olasz ember írta. Feltűnő, hogy mind a három szerző a magyar hangjelölést használta. Ebből különféle következtetéseket lehetne levonni, de ezeket aligha lehetne kellőleg megalapozni. Egy biztos, — az, hogy a kézirat Magyarországon készült. A részek keletkezésénél tehát 7 vagy 8 személlyel kell számolnunk: a megrendelővel (ezek lehettek többen is), 2 vagy 3 szerzővel (mondottam, hogy lehet arra gondolni, hogy az A és B részt ugyanaz a szerző írta és bizonyos, hogy a D részben más írta a grammatikát és más írta a beszélgetést, valamint a 3 másolóval. Ki volt a készíttető? Illésházy Miklós 15 éves volt, mikor a könyvbe mint tulajdonos beírta a nevét. Vajon készen kapta a munkát, vagy részben 1668 előtt és 1668 után őmaga készíttette? Ez nagyon jól lehetséges. A beszélgetésekben, tehát a B részben mindjárt a legelején egy grófot költenek fel álmából és a D részben a beszélgetés központja egy Miklós nevű úr. Vajon ez a gróf és ez a Miklós nem gróf Illésházy Miklós ? Esetleg nem akkor írta-e bele nevét a műbe, mikor még csak a beszélgetések voltak meg? Miért van beírva címül a Dictionarium? — nem azért-e, mert a beírás idején még csak a szójegyzék volt beírva ? Es nem később íratta-e bele Illésházy Miklós a többi részeket ? 1668-ban vagyunk, öt évvel Érsekújvár elfoglalása után. A török uralom még szilárdan állott Magyarországon, sőt a levegőben volt Bécs elfoglalásának a gondolata. A politikai pályára készülő' 15 éves Illésházy joggal gondolhatta, hogy politikai érvényesülésében a török nyelv ismerete nem lesz felesleges. nálja. »a« »aa« »á« »o« »u« »e« Átírás Az emlék a török hangok jelölésére korának magyar hangjeleit hasz% y a »gy> gy* g1 « c , aa »gz« c" a »s« s, s o, i (egyszer) »z« z u »sz« s e, i »3« z, s 5*
