Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57
62 NÉMETH GYULA Emlékünk török nyelve Balassa Bálint feljegyzéseivel — melyeket az AOH II. (1952), 23 — 61. 1. tárgyaltam — sokatmondó egyezéseket és sokatmondó eltéréseket mutat. így Balassánál az »iken« 'lévén' alak mellett »jtien« alak is van — az IllK-ban »icsen« (vö. Balassa: »tiemanj« 'íjat'); Balassának ilyen alakjai, mint »benőm« 'az én' (ö-vel) az IllK-nek »benom«-féle alakjaival rokonok, a közoszmánli öl- 'meghalni' Balassánál »ül-«, az IllK-ban »ul-« alakban van meg. Ezzel szemben Balassa megőrizte a régi rt hangot, ami az IllK-ban nem történt meg; a régi ö, ü Balassánál ö, ü-ve\, az IllK-ban o, u-val van képviselve. A magyar vonatkozások után legfontosabbak a délszláv vonatkozások. Ennek egy bizonyítékát az imént említettem. Még súlyosabb az a körülmény, hogy az IHK török nyelvében szerb-horvát elemek találhatók. Hogy Rumélia északoszmánli nyelvében szerb-horvát szavak vannak, azt már a DTVidin 8. és 377. lapjain kiemeltem. A mi emlékünkben ilyen szerb-horvát szavak vannak: »szlezen« 'lép', »kos« 'kosár', »lebud« 'hattyú', »szova« 'bagoly', »spos« 'csiga', »kum« 'koma', »tekta« [így] 'nagynéni', »usina« 'uzsonna' stb. (Vidinben: sánta 'rész, darab', parsol 'patkány', pavçina^palçina 'pókháló'). Ezek természetesen csak mutatványok egy régi nyelvállapot szókincséből. Végül olasz befolyás nyomai is mutatkoznak a nyelvemlékben. Az 'ételt, evést' az emlék manc"a-nsk nevezi, és a harmadik rész, amelyet én D résznek nevezek, olasz nyelvű török nyelvtant és olasz fordítással ellátott hosszú beszélgetést tartalmaz. A kézirat tartalma Az egyes részek tartalmáról és jellegéről a következőket mondhatjuk. Az A rész, a szójegyzék három, nem egyenlő terjedelmű részből áll. Az első részt nominális jellegű nyelvelemek képezik (2r —24 r ), a második részt igék (24r —27 v ), a 28 r lapon a számnevek vannak, latinul és törökül. Minden oldal négy hasáb, rendesen 12 sor (számos eltéréssel). Az első fejezet részei a következők: idő-, hely-, módhatározók stb., összekötő szók és kifejezések, gyakori beszédfordulatok (feltűnő módon néhány állatnév, amelyeket később a kézirat megismétel). Azután szócsoportok jönnek a következő felírásokkal: De Humanis (5r —), De Vestibus (8r — ), De Domibus (9V —), De officialibus (llr —). A 12 v lapon van egy nem világos kifejezés „Velli fatio", azután „Est frigus hodie" és azután következnek felirat nélkül olyan szavak, amelyek a házra, a városra és a hadi életre vonatkoznak. A 14r lapon újra felirattal ellátott szócsoport következik: De Libris, • aztán 15r : De Equis 15v : De Animalibus. 17r : De Vermibus (az állatvilágra vonatkozó adatokkal), 18r : De Consangvineis, 19 r : hibásan: De Orificibus (a foglalkozásokról), 20r : De Fructibus (színnevekkel), 22v: Dierum nomina, 23 v : Különféle (többek közt pénznevek). 24r : egy befejező mondat: Permittat me in pace. — Ugyanazon a lapon következnek az igék: latinul (frango) és törökül (Praesens és Praeteritum) : Kerarum — Kerdum). 28r: Numeri. A B rész többé-kevésbé összefüggő mondatokban beszélgetéseket ad. A háziúr még az ágyban van (29r ). Látogató jön, beszélgetnek, majd egy szolgát hívnak (32r ). Sokáig beszélnek a fehérneműről és a ruháról — a háziúr felöltözik; a beszédbe különféle témákat szőnek be: ima, háború, idő, — honnan jönnek, hova mennek (39v ), — mi újság? (40 v ), — hírek háborúról
