Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

GO NÉMETH GYULA lapon kezdődik a szójegyzék. A könyvecske tartalma a következő (bővebben az egyes részek tárgyalásánál): 2—24r : tárgykörök szerinti latin—török szójegyzék, laponként kb. 26 szó. 24v —27 v : szintén latin török szójegyzék, de csak igéket tartalmaz. 28r : számnevek. 29 — 52: latin és török beszélgetések; más kéz írása. 53—60: latin nyelvű disztichonok Bacchushoz. 61 — 70: latin nyelven különféle jótanácsok: mit kell tenni, hogy a kutya hűséges legyen, hogy az asszony ne legyen hűtlen, hogy a ló gyorsabban fusson stb. Ebben a részben nem sok szöveg van, a legtöbb lapra csak 8 — 10 sor van írva. 71 — 76: német és olasz szövegek váltakoznak. 77 — 90: Brevi Rudimenti del parlar Turchesco című török grammatika olaszul, majd török beszélgetés, — szabad, nem pontos olasz fordítással. A 90. lap versóján ez a felírás található (lehet, hogy nem egy kéztől): Nicolaus Illésházy Possessor est huius Dictionarioli. Anno Dni 1668 Viennae scriptus. Ezenkívül latin szavak és tollpróbák vannak a lapon, többek közt: „Cornes, canis, sus". A könyvtári leírásban szereplő Com. Steph. Illésházy, az Illésházy család utolsó tagja (1762 — 1838), — ő adományozta a kéziratot a Széchenyi Könyvtárnak. A következőkben a 2. laptól a 28. lapig terjedő egységes részt A rész­nek, a 29 — 52. lapokon levő szintén egységes részt B résznek, a 77 — 90. lapo­kon levő olasz részt D résznek nevezem. A B és D közt levő C rész — mint fentebb láttuk — török adatokat nem tartalmaz. * Ezt a nyelvemléket akarom a következőkben ismertetni. Kiadás előtt áll az emlék német nyelvű feldolgozása a teljes anyag bemutatásával s filológiai és nyelvészeti kritikájával. Sem ebben a cikkben, sem a német kiadásban nem törekszem arra, hogy forrásunk anyagát a nem arab és arab írással hagyományozott oszmán nyelvemlékek felhasználásával szinkronikus vagy éppen diakronikus össze­függésben értékeljem. Ezek az emlékek még nincsenek rendszeresen kiadva és feldolgozva, és most úgy látom, hogy egy ilyen kísérlet ma még sok téve­déssel járna. Ma például sok tekintetben másképpen látom Balassa feljegy­zéseinek problémáit, mint húsz évvel ezelőtt. És a Georgievits anyagának feldolgozása — ehhez a mi emlékünket szoros és fontos vonatkozások kap­csolják — alapos revízióra szorul. És így tovább. Fontos kérdés pl. a török feljegyzések átírásának tradíciója. Ha Geor­gievits »kézi, chezi« kizi 'leánya' alakot ad, ez pontosan megfelel az IHK átírási módjának. Georgievits »kogsa« alakot ír {koca 'senex'), az IllK-ban »magzungzi« màcùnci 'pharmacopola' alakot találunk. (L. lent, 72. 1., HEFFE­NING, 41. 1.) Hangsúlyozom, hogy az IHK a következő kutatások szempontjából igen fontos. Meglehetősen terjedelmes nyelvemlék ez, amelyet olyan emberek írtak, akik tökéletesen tudtak törökül, és a magyar átírást használták, amely különösen alkalmas a török hangok jelölésére, így pl. az ö, ü hangok fel­tüntetésére és ezáltal az o, u-tól való megkülönböztetésére. *•

Next

/
Oldalképek
Tartalom