Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3
VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK n 33 .... 223. A módosító szók körébe tartoznak a módosító szócskák (a partikulák): ; a) Állítmányi partikular -kii-ki. Az állítmányi partikula névszók állítmányi használatát jelöli, s egyaránt járulhat ragos, ragozatlan vagy birtokos személyjellel ellátott névszóhoz. Például: mä t'dkäjäm mä körasdwdmd-ki 'a húgom hasonlít rám (tkp. az én alakom [van])', tim täs moyi tinno-ki? 'ez az áru mennyibe kerül (tkp. milyen árban [van])?', tim peckän çdka tindrjdki 'ez a «puska nagyon drága', tom kat jdmdki tim katoy 'az a ház jobb (tkp. jó) ennél a háznál', mä l'opim kotdki? 'a kabátom hol [van]?', kömdndki '[ő] kint [van]', mä änim jokän dntimdki 'az én leánytestvérem nincs otthon' stb. Az állítmányi partikula, ha az alany kettős, illetőleg többes számú, felveszi a kettős, illetőleg a többes szám jelét. Pl. jernäs moyi körasawaki? 'a ruha milyen színű?' [egysz.], Un mä körasdwdmekiydn 'ők (ktsz.) rám hasonlítanak (tkp. az én alakomúak; ktsz.)', Idy mä körasdwdmdkijatdt 'ők (tbsz.) rám hasonlítanak (tbsz.)' stb. b) Nyomatékosító partikula: -ti/-ti. Névszóragos alakokhoz (-aj-a, ? -nätf-nat), némely névszótőhöz (pl. *ä- 'egy' stb.), valamint a főnévi igenévhez járul. Pl. loy jdrjkät(i) mdnds 'ő vízért ment', ätil wäsdy weliydn '[ő] csak egy vadkacsát ölt meg', mä ondltdydltd katpa mdntäti dntd kojldm 'én iskolába menni nem akarok' stb. c) Nyomatékosító partikula: -pdj-pí). Mind névszóhoz, mind igéhez járulhat. A partikula névszóval kapcsolatban 'szintén' jelentésű, igével kap^ csolatban pedig feltételességet fejez ki. Pl. katpê wdïkdliydn 'a ház szintén leégett', mämp3 (<C *män-pd) mdnldm 'én szintén megyek', männd norjdp» ívuyalujdn 'én téged szintén láttalak (pass.)', manna tdy tuyasipd 'én ide hoztam volna (pass.)' stb. 224. A -pdl-pd partikulának a névmásokban való használatáról 1. 203. 225. Partikulaként használatos a kam nyomatékosító szócska is. Pl. mä kuntd-käm wojujäm 'én valamikor elaludtam' stb. Névmási használatáról 1. 202. A kötőszók 226. Az osztják nyelv általános mondatszerkesztési módja a jelöletlen mellérendelés. A kötőszók száma meglehetősen csekély. 227. Tulajdonképpeni kötőszó mindössze egy van: päni 'és'. Gyakran 'és' jelentésben használatos az os 'meg' jelentésű szó is.11 Például: juy päni kat amdsldydn 'a fa ós a ház [együtt] vannak', kalaypilnd rit nuk-kdmläytdstd päni lälpamd pänsdte 'az unoka a csónakot felfordította és ülőhelyet tett (bele)'; werkä, anni, tat jani os mä ritna mdnyäldy 'Verácska, Anna, Tatjana és (meg) én csónakon mentünk', dj päni os peldk 'másfél (tkp. egy és meg fél)' stb. 228. Névmások — a vonatkozó névmások — gyakran fordulnak elő kötőszói funkcióban, többnyire alárendelő mondatszerkezetben. Például: koji dntd ropiltdwal, dntd liwdl 'aki nem dolgozik, nem eszik [ne is egyék]', koítdy josdn, töydpa mdnäl 'ahonnan jöttél, oda menj !', kuntênà tor) mä mdnyäldm, t'utnd ton loydn mänt käskäl 'ha (amikor) én elmentem volna, akkor ő engem megtalált volna', löy dntd jos, mät'i [= möyä(i\ äpil tewdrsäy jdyiydn, 11 Az os szó előfordul nyomatékosító jelentésben is: mä os larjakpa m&nlgm 'én Larjakba még elmegyek' [egyszer már volt ott]; mä törj os m&nsdm! 'én szintén elmentem volna!' stb. 3 Nyelvtudományi Közlemények LXVIII/1
