Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK II 31 köyat 1. 'vmin végig', 2. 'vmi hosszat', moSdt (mo6d) '-ig', sâyit (säyi; säydt) 1. 'vmi módon', 2. 'vki szerint' stb. A tulajdonképpeni névutók külön esetragot nem vesznek fel. Abban az esetben viszont, ha a névutó személyes névmás után következik, a névutóhoz birtokos személyrag járulhat. Példák a tulajdonképpeni névutók használatára: joydn köyat rit jowdl 'a folyón (tkp. a folyón végig) csónak jön', tom puydl moçat mdnldm 'addig a faluig megyek', kasi tur säyi töleykas '[a hal] emberi hangon (tkp. ember torok mód) szólt', mä nin säyitan wersim 'én ti (ktsz.) szerintetek csináltam' stb. b^ Névutóként használatos főnevek: cönS 'vmi mögötti tér', jor 'vmivel szemben levő rész', kan§rj 'vminek a széle', kas 'vmi mögötti tér, rész', kot 'vmi köze (időben is)', mőydl 'helyett (átv. értelemben is)', oyti 'vmi fölső része, felülete', ontdr 'vmely időtartam, időtartamon át', peldk !.. 'vmi oldala, felé', 2. 'táj, rész'; *pdtä (? pdtd) 'miatt', pir: pirna 'vmi után (időben)', pörfil 'vmi mellett levő vmi hely', pondk 'vmi előtti tér', täyi 1. '(igenevekkel) -ás, -és', 2. '(névszóval) -ság, -ség'; uj 'vmi alatti tér, rész' stb. 214. A névutós szerkezetben névutóként használatos főnevek főnévi természetüknek megfelelően ragozódnak, illetőleg vehetnek fel birtokos személyjeleket. 215. A névutós szószerkezeteknek két fő típusa van, aszerint, hogy a szószerkezet első tagjának a végződése: I. zéró-morféma vagy II. valamely rag. Az I. típusban a zéró-morféma vagy puszta névszótői, vagy birtokos személy jeles alak. A további típus-besorolás a szószerkezet második tagja szerint történik. A névutós szerkezet első tagja lehet melléknévi igenév is. Ezek — mint névutós szerkezetek — semmiben sem különböznek egyéb névszós szerkezetektől. 216. Gyakoribb névutós szószerkezeti típusok: I. Az első tag zéró-morfémával: 1. az első tag puszta névszótő (igenév): a) a második tag puszta névszótő (zéró-morféma): kotal ontdr norja kansaman 'egész nap kerestünk (ktsz.) téged', matkorät ik ontar? 'hány hónapos [ő]?', mdrj pütkäl'i lulpänitd täyi kolantdyalöy 'mi hallgattuk a madarak éneklését (tkp. éneklő helyét)' stb. b) a második tag birtokos személy jeles: non möylän koji jowdl? 'te helyetted ki jön?', nön pdtän dr\kimnd Triant l'öydtkdltds 'te miattad anyám engem megszidott' stb. c) a második tag ragozott: loy kat kasna lal'wal 'ő a ház mögött áll', jukkdn kotä mdnä! 'a fák (ktsz.[ közé menj !', mdl taras uja mdnds '[a hal] a mély tengerbe ment [alá]', nor\ möylä koji jowdl? 'te helyetted ki jön?', köedy min oytijoy wdjil 'a kést vedd [el] a ládáról !' stb. d) a második tag birtokos személyjeles ragozott alak: iy mä jurëma jöyäl 'a medve szembe jött velem', löy mä minim oyti ja älintds 'ő az én ládámra feküdt', löy möylalä ätil jös 'ő helyette a bátyja jött', nor\ oytinoy wäsdy Idylas 'feletted egy kacsa röpült' stb. 2. Az első tag birtokos személyjeles: a) az első tag névszó: mä nowtam ontdrna timint tulpul dnta wuyalam 'én [egész] életemben ilyen bolondot nem láttam [mint te] !', loy söyUl möyalna ärki täs was 'ő a bőreiért [cserébe] sok árut vett' stb.