Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3
30 GTILYA JÁNOS 209c. Egyéb, helyet jelentő határozószók: partäy 'vissza; hátra'; töyi 'el, félre' stb. Példamondatok: loy jókén anta wälyal 'ő nem volt otthon', nipik nomoy il-köryds 'a könyv felülről leesett', Çoyilwas sojnäti rtuy t'iti mdnwdlt '[a hullámok] süvöltés zajával fel [csak] úgy csapnak (tkp. mennek)', war wermoyä p&rtäy emtdr kaniqa josoy '[miután] a halfogó rekesztéket megcsináltuk (part.), visszafelé jöttünk a tó partjára' stb. 209d. A 'honnan?' kérdésre felelő határozószók gyakran prolatívuszi jelentésűek. Például: nomal layalwal '[a madár] fent repül' stb. 209e. A helyet jelentő határozószó előfordul állítmányként is. Például: kömanaki '[ő] kint van', nomanaki '[ő] fent (felül) van' stb. 209f. Néhányszor előfordul a következő szerkezet-típus is: lampi pasän nomanna lajakkál 'a lámpa az asztal fölött lógott' stb. 210. Időt jelentő határozószók: älar\ 'reggel', cimal 'kis ideig', dßät 'egyszer, valamikor' (tkp. egy idő), djpä 'egyszer', ilnowat 'régen' (tkp. elő-kor), ildn 'régen', it 'most', itan 'este', jäld 'korán', jöyan 'éjjel', jöyen-kotloy 'éjjelnappal', koy 'sokáig tartó', koydn 'régen', kotloy 'holnap', lörpn 'nyáron', malakotdl 'tegnap', päläna 'néha' (tkp. más időben), tdlyin 'télen' stb. Példamondatok: ildn tat ärki jay wälyalt 'régen itt sok ember élt (tbsz.)', it! 'most! [rögtön]', mälakotal jäla patkalakatayäl 'tegnap korán kezdett sötétedni (esteledni)', koy täydpa mantä maswal 'sokáig kell oda menni' stb. 211. Elvont körülményt kifejező határozószók: äjalt 'lassan', äjaltäy 'lassan (lassabban)', ëaka 'nagyon', eökin 'alig', jakti: j. tál- 'hajánál fogva húz', komtay 'hanyatt; lefelé, lefordítva', kuntay 'hanyatt; háton', milnäm 'váratlanul, véletlenül', mörti 'teljesen', nula 'együtt', wänna 'gyorsan', wiynat 'szándékosan' stb. Példamondatok: min äjalt manlaman 'mi (ktsz.) lassan megyünk (ktsz.)', äjaltäy manä! 'lassabban menj !', kalaypil uyal komtay cöSmin tu köl tiylas . . . 'az unoka fejét lehajtva így szólt . . .', ämpna kul mörti nuy-lisi 'a kutya a halat teljesen megette (pass.)', wäryna putaylin kulna telal jaskan 'az [ő, ktsz.] edényeik (ktsz.) gyorsan tele lettek hallal' stb. A névutók 212. Eredetükre nézve főnevek, melyek valamely általánosabb jelentéskörüknél fogva (pl. 'köz', 'hosszúság', '(vmi) belső rész(e)' stb.) alkalmasak bizonyos elvontabb viszonyítás kifejezésére. Funkciójukat tekintve ,,ragok" (olykor „képzők"), szerkezetileg az előttük álló főnévvel „összetett szót", pontosabban szószerkezetet alkotnak. A névutós szószerkezet a mondatban mindig valamely hely-, idő- vagy módhatározó. Például: uj 'vmi alatti rész, tér': pasän uj- 'az asztal alatti tér' [pasän 'asztal']. Pl. pasän ujoy niy-wiyla! 'gyere ki az asztal alól' stb. 213. A névutóknak két csoportjuk van: a) a tulajdonképpeni névutók (oly régi, megkövült ragos szók, melyek ma már csak névutói szerepkörben használatosak), b) névutóként használatos (vagy használható) főnevek (azaz: olyan főnevek, „melyeknek eredeti főnévi jellegük — a névutói mellett — mindmáig megmaradt). A két csoport között éles határvonalat vonni nem lehet. a) Tulajdonképpeni névutók: