Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

30 GTILYA JÁNOS 209c. Egyéb, helyet jelentő határozószók: partäy 'vissza; hátra'; töyi 'el, félre' stb. Példamondatok: loy jókén anta wälyal 'ő nem volt otthon', nipik nomoy il-köryds 'a könyv felülről leesett', Çoyilwas sojnäti rtuy t'iti mdnwdlt '[a hullá­mok] süvöltés zajával fel [csak] úgy csapnak (tkp. mennek)', war wermoyä p&rtäy emtdr kaniqa josoy '[miután] a halfogó rekesztéket megcsináltuk (part.), visszafelé jöttünk a tó partjára' stb. 209d. A 'honnan?' kérdésre felelő határozószók gyakran prolatívuszi jelentésűek. Például: nomal layalwal '[a madár] fent repül' stb. 209e. A helyet jelentő határozószó előfordul állítmányként is. Pél­dául: kömanaki '[ő] kint van', nomanaki '[ő] fent (felül) van' stb. 209f. Néhányszor előfordul a következő szerkezet-típus is: lampi pasän nomanna lajakkál 'a lámpa az asztal fölött lógott' stb. 210. Időt jelentő határozószók: älar\ 'reggel', cimal 'kis ideig', dßät 'egy­szer, valamikor' (tkp. egy idő), djpä 'egyszer', ilnowat 'régen' (tkp. elő-kor), ildn 'régen', it 'most', itan 'este', jäld 'korán', jöyan 'éjjel', jöyen-kotloy 'éjjel­nappal', koy 'sokáig tartó', koydn 'régen', kotloy 'holnap', lörpn 'nyáron', malakotdl 'tegnap', päläna 'néha' (tkp. más időben), tdlyin 'télen' stb. Példamondatok: ildn tat ärki jay wälyalt 'régen itt sok ember élt (tbsz.)', it! 'most! [rögtön]', mälakotal jäla patkalakatayäl 'tegnap korán kezdett söté­tedni (esteledni)', koy täydpa mantä maswal 'sokáig kell oda menni' stb. 211. Elvont körülményt kifejező határozószók: äjalt 'lassan', äjaltäy 'lassan (lassabban)', ëaka 'nagyon', eökin 'alig', jakti: j. tál- 'hajánál fogva húz', komtay 'hanyatt; lefelé, lefordítva', kuntay 'hanyatt; háton', milnäm 'váratlanul, véletlenül', mörti 'teljesen', nula 'együtt', wänna 'gyorsan', wiynat 'szándékosan' stb. Példamondatok: min äjalt manlaman 'mi (ktsz.) lassan megyünk (ktsz.)', äjaltäy manä! 'lassabban menj !', kalaypil uyal komtay cöSmin tu köl tiylas . . . 'az unoka fejét lehajtva így szólt . . .', ämpna kul mörti nuy-lisi 'a kutya a halat teljesen megette (pass.)', wäryna putaylin kulna telal jaskan 'az [ő, ktsz.] edényeik (ktsz.) gyorsan tele lettek hallal' stb. A névutók 212. Eredetükre nézve főnevek, melyek valamely általánosabb jelentés­körüknél fogva (pl. 'köz', 'hosszúság', '(vmi) belső rész(e)' stb.) alkalmasak bizonyos elvontabb viszonyítás kifejezésére. Funkciójukat tekintve ,,ragok" (olykor „képzők"), szerkezetileg az előttük álló főnévvel „összetett szót", pontosabban szószerkezetet alkotnak. A névutós szószerkezet a mondatban mindig valamely hely-, idő- vagy módhatározó. Például: uj 'vmi alatti rész, tér': pasän uj- 'az asztal alatti tér' [pasän 'asztal']. Pl. pasän ujoy niy-wiyla! 'gyere ki az asztal alól' stb. 213. A névutóknak két csoportjuk van: a) a tulajdonképpeni névutók (oly régi, megkövült ragos szók, melyek ma már csak névutói szerepkörben használatosak), b) névutóként használatos (vagy használható) főnevek (azaz: olyan főnevek, „melyeknek eredeti főnévi jellegük — a névutói mellett — mindmáig megmaradt). A két csoport között éles határvonalat vonni nem lehet. a) Tulajdonképpeni névutók:

Next

/
Oldalképek
Tartalom