Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK II 29 204. Példák a névmások tagadó jelentésben való használatára: kojipa tdy dntd jola 'senki sem jár (tkp. jön) ide', matäl'ipd dntd wusdm '[én] semmit sem láttam', mä kunßpd dntd jokân walyàlêm 'én sohasem éltem otthon' stb. Altalános névmások 205. Az általános névmások száma viszonylag csekély: djnâm 'mind', kafár) 'mindenegyes', pä 'más' stb. Példamondatokban: mdynd jam werä pitdr) jay djnäm jdmd waldkdtawdlt '[ha] a földön béke lesz, [akkor] az emberek mind jól fognak élni', kàçar\ käsind fi wer törjdmti 'minden ember tudja (ismeri) ezt a dolgot (pass.)' stb. 206. Közvetve ide tartoznak még a következők is: djdtdn 'egyik (kettő közül)', dj kupil 'egyik (tkp. egy ember)', dj kasi-pd 'senki (tkp. egy ember sem)', tompil 'más, másik', tompilot 'másik (tkp. más dolog, valami)' stb. Például: ajatan könär wälyal, tompilot föras walyal 'egyikük (kettő közül) szegény volt, a másik gazdag volt', dj käsina-pa dntd loyä jöydyali 'senki sem találta el őt (pass.)' stb. A határozószók 207. A határozószók köre a vahi osztják nyelvjárásban meglehetősen nagy. A határozószóknak három csoportja van aszerint, hogy a határozószó a) helyet, b) időt vagy c) valamely elvontabb körülményt (pl. módot, állapotot stb.) fejez ki. 208. A határozószóknak — miként némely névmásoknak is — sajátos ragozási rendszerük van. E ragozási rendszerben néhány, a főnévi ragozásból származó végződés is helyet kapott, melynek következtében gyakran párhuzamos alakok keletkeztek. 209. Helyet jelentő határozószók 209a. A helyet jelentő határozószókban is kifejezésre jut az egyes névmásoknál már említett irányhármasság (1. 186d stb.). 209b. Határozószók a) 'hol?', b) .'honnan?' és c) 'hová?' kérdésre: a) b) c) kömdn 'kívül, kint' komált küm , . kömöy kümpä jokdn 'otthon' jokdlt joy (jok) joypa : nomdn 'fent' nomdlt nuy (nuk) nomênnd nomoy nuypa ildn 'elöl' ihlt ifo 'előre, tovább' ildnnd ildpä koydlt 'messziről, távolból' utd, utdpa 1. 'a vízből, a vízről a partra', 2. 'a parttól - el, be a szárazra' nik (niy) Í. 'a partra', 2. 'ki valahonnan'