Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: A. Kövesi Magda, A permi nyelvek ősi képzői 196

196 ISMERTETÉSEK -«- SZEMLE 11. A. E. Baneee: PHTMHKO-HHTOHamiOHHafl crpyKTypa KOMH cruxa [A zűrjén vers ritmikai és intonációs szerkezete] Albert Vanyejev az újabb zűrjén műköltészet egyes verstani és ritmikai problémáit fejtegeti. 12. T. M. OpHamcKan: Pycci<aíi necra na BauiKe [Az orosz dal a Vaska mentén] A cikkíró orosz folklorista, aki 1961 őszén a Vaska folyó mentén kutatta a zűrjének körében élő orosz népköltészetet. Az oroszul gyengén tudó, ám orosz dalokat jól éneklő udorai zűrjén asszonyokról és művészetükről értekezik, összehasonlító módszerrel elemezve az udorai vidéket ért mezenyi, arhangelszki, pecsorai és pinyegai orosz folklór-hatásokat. 13. T. T. BapuKcakoe : OopMHpoBaHne rpa(})imecKHx H opiJ)orpa({MMeCKHx Hopiw KQMH jiHTepaTypHoro yi3biKa [A zűrjén irodalmi nyelv betű vetési és helyesírási szabályainak kialakítása] À cikk a zűrjén írásbeliség x'itját mutatja be Permi Szent István írásrendszerétől a múlt századi úttörő ABC-alakító kísérleteken át máiglan. Összegezi Permi Szent István ilyen irányú tevékenységét, majd Szavvaitov, Kuratov és G. Sz. Litkin munkásságát a XIX. században, Cemberét századunk elején. Elemzi Molodeöv 1918 — 30-ig elfogadott orosz betűs írásrendszerét, az ezt követő rövid életíí (1930 — 35) latin betűs grafikát, majd az 1936 — 38-as írásreformot ós annak eredményét, a ma is használatos orosz betűs zűrjén ábécét. * Végezetül: rendkívül sajnálatos tény, hogy nem egy szovjet (vagy egyéb külföldi) tudományos intézménnyel van ugyan kapcsolatunk, ám ez korántsem szoros és főleg nem rendszeres. így például nem egy helyre küldünk s nem egy helyről kapunk könyviári anyagot, dokumentációt stb. — ötletszerűen, hébe-hóba. A magyar finnugnsztikát különösen érdeklik egy-két szovjet ,,vidéki" város kutatóintézetében, főiskoláján folyó munkálatok, különös tekintettel nyelvrokonaink tudományos intézményeire. Példának okáért: Perm, Szverdlovszk, Sziktivkar, Kudimkar, Petrozavodszk, Izsevszk, Szaranszk, Joskar-Ola, Hanti-Manszijszk nyelvészeti, néprajzi, régészeti, antropológiai és egyéb publikációit ugyancsak célszerű volna ismernünk (mint megfordítva: nekik is a mieinket!). Az ismertetett zűrjén filológiai közlöny számaihoz is többnyire magánúton ha hozzájutunk; a teljes sorozatot (amely eddig mindössze nyolc füzetből áll!) az akadémiai könyvtárban sem találjuk meg. Nem akadna végre gazdája ennek az ügynek, aki segíteni tudna ezen a lehetetlen és tudományos kutatómunkánk számára igencsak hátrányos helyzeten? . VÁSZOLYI ERIK A. Kövesi Magda: Á permi nyelvek ősi képzői Budapest, 1965. Akadémiai Kiadó. 432 1. 1. Harminc esztendő hűséges, kitartó, többször elölről kezdett s yégül befejezett munkájával egy egészében, rendszerszerűségében, összefüggéseiben fel nem térképezett fontos területet kutatott végig'monográfiájában. A. KÖVESI MAGDA kandidátus, a debreceni tudományegyetem docense. Az eddigi összefoglaló kísérletek és a részletkérdésekkel foglalkozó munkák példás ismerete, valamint tetemes mennyiségű maga gyűjtötte nyelvi anyag elemzése alapján vállalkozott benne a permi nyelvek képzőrendszerének leíró alak- és mondattani bemutatására, továbbá nyelvtörténeti analízisére. A Zsirai Miklós — néhai professzora — emlékének szóló, lírai hangú ajánlás után a mű az alábbi részekre oszlik. Az előszóban (7 — 8) monográfiája előzményeiről, 1932-ben elkezdett anyaggyűjtéséről szól a szerző, majd munkája folytatásáról, á monográfia elaő változatául szolgáló, 1958-ban megvédett kandidátusi értekezéséről. Ezt követik az átírás- és rövidítésmagyarázatok (9 —r 10), majd a forrásmunkák tekintélyes jegyzéke (11 —16). A bevezetés (17—27) a mű elvi alapvetését tárgyalja. Ismerteti az uráli nyelvek, szóképzéstanával korábban foglalkozó összefoglalásokat (Szinnyei, Györké, Lehtisalo és mások kutatásait), : majd munkája célját:, a permi nyelvek szó/