Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 195 a zűrjén parasztok elszegődését Szibériába, Perm környékére, Bogoszlovszkoje gyáraiba. Tájékoztat a múlt századi háziiparról, a lakosság egykori siralmas művelődés- és egészség­ügyi helyzetéről. 2. K>. B. raaapuu: Ceicra «CBHAeTejieií HeroBbi» B KOMH ACCP H eë peaKUHOHHan cymHOCTb [A „Jehova tanúi" szektája a zűrjén autonóm köztársaságban és reakciós lényege] A cikk szociológiai szempontból igen érdekes képet nyújt a jehovisták szektájá­nak terjeszkedéséről a Zürjénföldön a háború után, valamint a velük szemben folytatott felvilágosító tevékenységről. 3. B. H. Kanueei}: ApxeojiorHMeCKHe HaxoAKH nyTeiuecTBeHHHKa B. PycaHOBa [V. Ruszanov utazó régészeti leletei] Ruszanov, a jeles sarkvidék-kutató az 1900-as évek elején száműzetésben sínylő­dött Uszty-sziszolszk (a mai Sziktivkar) városában. Innen utazott 1902—3-ban a Pecsora vidékére, ahol a folyó középső szakasza mentén régészeti gyűjtést is végzett. A cikk szerzője ismerteti a kő- és fémtárgyakból álló leleteket, amelyek megállapítása szerint XII—XIV. századi balti-finn kapcsolatokra utalnak. Ha ez valóban megfelel a történeti valóságnak, rögvest fölmerül az a fontos kérdés, hogy milyen etnikummal számolhatunk a jelzett időben és helyen? Ismereteink szerint a zürjénség (és az oroszok) a Közép-Pecsora tájain csak a XV. században létesít településeket. Korábban az orosz források (például a Nesztor-krónika) egy pecsera névvel jelölt etnikumot rögzítenek itt, amelyet azonban a legújabb kutatások nem tartanak azonosíthatónak a zűr jenekkel sem, az obi-ugorokkal sem, ugyanakkor kép­telenek mibenlétét tisztázni, s erre Kanyivec sem vállalkozik. Vö. VÁSZOLYI: NyK. LXHI, 239; LXVII, 10—13. 4. T. M. Eypoe: HoBbie AaHHbie o MorHJibHHKax XII—XIV BB. y c. Taivi Ha HHWHeií Bbmerfle [Ujabb adatok az alsó-viesegdai Gam falu környéki XII—XIV. századi temet­kezési helyekről] Az 1959-ben végzett ásatások újfent egykori pogány zűrjén lakosság jelenlétét tanúsítják a címben jelzett időben és helyen. 5. 3. A. Caeejibeea: nepBbift BecjiHHCKHH MorajibHHK [Az első veszljanai temető] A kitűnő sziktivkari régész 1961 — 62-ben a Vim folyó bal partján, a Veszljana torkolatától egy kilométerre ásatott ki egy temetkező helyet. A halottégetés rítusáról tanúskodó sírok az V—VI., esetleg à VII. századból valók. 6. B. E. JIy32UH : ApxeojiorHiecKwe HaxoAKH Ha noo"epe>Kbe MëiucKOH ryôbi H nojiy­oerpoBa KaHHH [Régészeti leletek a Csosai öböl és a Kanyin félsziget partvidékén] À cikkíró az általa vezetett 1959 — 61-i ásatások eredményeit ismerteti. 7. B. A. Jlamumeea: Ilbeca «lUoH/tfjiaHb!» KaK 9Tan B TBop^ecTBe CaBHHa [„A nap felé!" című színmű mint mérföldkő Szavin művészetében] Ä fiatal zűrjén irodalomtörténész Viktor Szavin drámájának irodalomtörténeti és dramaturgiai elemzését nyújtja cikkében. 8. n. M. MucmaA'êe: H3 HCTOPHH pa3BHTHíi My3biKajibH0H KyjibTypu KOMH ACCP (1918-1932 ír.) [A zűrjén autonóm köztársaság zenekultúrájának fejlődése 1918—32-ig] A cikk az 1918-ban megindult zürjénföldi kulturális forradalom zenei vonat­kozásait tárgyalja. 9. 0. B. TlAecoecKuü: KoMH-nepMjm,KHe necHH [Permják dalok] A cikk permják lírai dalokat és műfajokat mutat be, utalással a Perja-monda­körre és annak irodalmára. 10. E. C. ryAxee: SraMOjiorHiecKne 3aMeTKH [Etimológiai megjegyzések] A szerző ötvenhót zűrjén szó votják megfeleléseit gyűjti össze, és gondos hangtani meg szemantikai elemzéssel állapítja meg őspermi eredetüket. V13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom