Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

194 ISMERTETÉSEK — SZEMLE jelenség alapján számolhatunk egy ötödik típussal is, amelyet — jelenlegi ismereteink szerint — ez az összezsugorodott és végnapjait élő kis maradvány-nyelvjárás képvisel. 3. Aí. A. Caxapoea—H. H. CeAbKoe: Kpana» xapaKTepHCTHKa roBopa ce. MOPAHHO H JlonbWHHO (no p. JIOKMHM) [A Lokcsim folyó menti Mordino és Lopydino falu nyelvjárásának rövid jellemzése] A két szerző helyszíni anyaggyűjtés alapján megállapítja, hogy a jelzett két falu és általában a Lokcsim folyó mentének nyelvjárása nagy vonásokban azonos a nyv <~ nylys típusú felső-vicsegdai dialektussal, alig jelentős helyi eltérésekkel. 4. E. C. ryAnee: PeAKHe cjiynaH ynoTpeßjieHHH HCxoAHoro naAewa B KOMM yreHKe [Az elativus használatának ritka esetei a zürjénben] Újabb előzetes közlemény a szerző kandidátusi értekezéséből. Az elativus funkciója közismerten igen kiterjedt a zürjénben: lehet elativus, ab lati vus, temporális, causa -tivus, comparativus stb. stb. A cikk néhány ritkább mód-, eredet-, tekintet-, ok-, cél- és állandó határozói szerkezetet mutat be, amelyben az elativus funkciója eltér a szokásostól. 5. JJ. A. TuMymee: TpaHCKpnnu,Híi KOMH TonoHHMHKH cpeACTBaMH pyccKoß rpa(J>HKn [A zűrjén toponimika átírása az orosz írás nyújtotta lehetőségekkel] A tanulmány a címben jelzett probléma zűrjén, illetve orosz helyesírási vonatkozásait tárgyalja. Mind a témának, mind megoldásának nagy gyakorlati jelentősége van, zűrjén és orosz szempontból egyaránt. 6. A. Baneee: OcoöeHHOCTH KOMH CTHXOCJIOWCHHH [A zűrjén verselés sajátosságai] Az ígéretes tehetségű költő és irodalomtörténész kandidátusi értekezéséből közöl részletet, úttörő módon vállalkozva egy eleddig igen elhanyagolt kérdéskomplexum fejtegetésére. A zűrjén népköltészet verselési sajátosságainak elemzése mellett főleg I. Kuratov és V. Csisztaljov, a két kiváló zűrjén költő poétikai kísérleteit és eredményeit boncolgatja. A probléma iránt magyar részről is megnyilvánult már érdeklődés, illetve kifejtéséhez is történt már szerény, de ígéretes hozzájárulás (vö. DOMOKOS PÉTEB: CIFU. 471 — 79). 7. <2>. B. TlAecoecKuu: K Bonpocy o pa3BHTHH neceH KOMH H yAMypTOB [A zűrjén és votják ének fejlődésének kérdéséhez] A permi népek szájhagyományos költészetének legrégibb rétegét a szerző megállapítása szerint a mai gyermekdalok képviselik (ilyenek például a közismert zűrjén bobő-bobő, duda-duda, ruj-ruj ós sok más egyéb). Ennek az ősi permi rétegnek finn és karjalai párhuzamai is vannak. A sajátos izsmai zűrjén és a votják munkadal-improvizációkban ugyanolyan parallelizmust mutat ki, mint a Kalevalában. Ezeket a tipológiai jegyeket Pleszovszkij az Őspermi korra vezeti vissza. 8. JI. H. Mepeőtfoe : K H3yneHHK) KyjiBTypbi H 6brra ropH03aBOACKoro HacejieHHH KOMH Kpaíi (II nojiOBHHa XIX — Hanajio XX BB.) ' [A Zürjénföld bányaüzemi lakosságának életkörülményei és művelődési viszonyai a XIX. század második felében és a XX. század elején] A címben foglalt témát fejti ki a szerző történeti, szociográfiai és néprajzi vonatkozásaiban. 9. T. M. Eypoe: HoBbie CTOHHKH B AOJiHHe p. BbmerAbi [Új ásatások a Vicsegda folyó medencéjében] A dolgozatot ismertette ERDÉLYI: NyK. LXVI, 204 kk. VIII. kötet (1963) 1. JI. H. Mepeőqoe: 3aHHTHH KpecTwm JIOKMHMCKHX cejieHHH B KOHue XIX— Hanajie XX BB. [A Lokcsim menti települések parasztságának foglalkozási ágai a XIX. század végén ós a XX. század elején] A szerző ismerteti a Lokcsim folyó völgyének a XVII. század végén meginduló betelepítését, a folyó menti falvak kialakulását, majd az ottani lakosság foglalkozási ágait, a csekély hozamú földművelést és állattenyésztést, az ősi eredetű halászatot és vadászatot, végül az idénymunkákat: a fuvarozást, erdőkitermelést, kubikusmunkákat