Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 193 VII. kötet (1961) 1. E. A. CepeőpeHHUKoe: HcTopHKO-jiHHrBHCTHMecKHe 3aMeTKH [Nyelvtörténeti adalékok] A cikk az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a) A -luk utótagú helynevek Jarenszk környéken Az alsó-vicsegdai Jarenszk környékének toponimikája különféle (orosz, zűrjén, karjalai, vepsze stb.) eredetű. Talányosak a folyóparti vagy menti helyek,. helységek megjelölésére szolgáló, -luk vagy -lug végű helynevek, pl. Matlug, Bazluk, Morgotlug, Kazluk stb. A szerző szerint a kérdéses végződés nem azonosítható az orosz lug 'Wiese' szóval, zűrjén eredeztetése ugyancsak kizárt. Ellenben az osztj. lux [vö. KT. 473 — 4], vog. lox 'öböl, lefolyás nélküli holtág' szó a magyarázat nyitja, annyival inkább, mert a kérdéses helynevek előtagja is érthető az osztjákból. b) A z ü r j. gort szó eredetéről szólván a szerző megállapítja, hogy eredeti jelentése nem 'otthon', hanem 'falu'. c) A zürj. éam szóról értekezve a 'Verstand, Sinn' jelentést másodlagosnak ítéli, eredetinek pedig 'Kraft, Fähigkeit' jelentést tesz föl. d ) A z -a elem eredete a z ü r j. munőma típusú múlt idejű ige(névi) alakokban A kérdéses toldalék a szerző szerint nem azonos az ellátottsági -a képzővel, hanem „különleges erősítő partikula". e) Miért szerepel néha a zűrjén népmesékben a múlt idő helyett jövő idő? Szere brennyikov a következő népmesei szöveget veszi bonckés alá: „oliső-vőliső Marik da staruka. nylon vőli nyl. őtpyr nylys munas vörő.", azaz 'élt-éldegélt egy öregember meg egy öregasszony. Volt nekik egy lányuk. Egyszer a leány elmegy az erdőbe'. A munas típusú Sg3 igealakokat a mai (szovjet) zűrjén nyelvtanok jövő idejűnek tartják. Szerebrennyikov — helyesen — megállapítja, hogy valójában nem jövő, hanem jelen idejű igealakok ezek, funkciójuk pedig az efféle (vagy akár másfajta) szövegekben stilisztikai: a beszéd élénkítése. 2. P. M. Eamajioea: OoHeranecKHe ocoöeHHOCTH OHbKOBCKOro AHajieKTa KOMH-nep-MÍIUKOrO ÍI3MI<a ' [A komi-permják nyelv onyi nyelvjárásának hangtani jellemzői] A dolgozat előzetes közlemény a szerző azóta már megvédett, kitűnő kandidátusi értekezéséből. A téma azért különösen fontos, mert a permják nyelvjárások rendszerén belül egyedülálló és sajátos onyi tájnyelv ma mindössze két falucskára zsugorodott, ott is csupán az idős emberek beszélik, kipusztulása a szemünk előtt játszódik le. Korábban pedig e fontos nyelvjárásról érdemben alig volt tudomásunk (vö. DialChrest. 26 — 7). R. BATALOVA alapos helyszíni anyaggyűjtése alapján mutatja be a nyelvjárás hangtani arculatát. Számos kisebb-nagyobb fontosságú fonetikai jellegzetesség közül kiemelkedően érdekes és sajátos az ózürjén l fonéma sorsa ebben a nyelvjárásban. A sziszolai, koszai— kámai dialéktusokhoz hasonlóan a (szótagvégi) l fonémát az onyi tájnyelv is megőrizte: nyl 'Mädchen' i~~> nylys 'das Mädchen'. Ennél azonban sokkal figyelemre méltóbbak az alábbi megfelelések: zürj. vazőn ~ onyi lázyn 'régen'; zürj. vostis stb. >^ onyi lostis 'elveszített'; zürj. éin-va ó-* onyi sin-la' 'könny' stb. stb. Tehát az onyi nyelvjárásra nemcsak a szótagvégi l megőrzése jellemző, miként az ún. sziszolai típusú dialektusokra (szemben a vicsegdai típusú nyl > nyv, illetve az izsmai típusú nyl > ny hangfejlődési tendenciával), hanem az inyvai—juszvai nyelvjárásban lejátszódott általános l > v tendenciának, hogy úgy mondjam, reciprokjaként az onyiban általános v > l hangfejlődést figyelhetünk meg. Az inyvai—juszvai permjákban ugyanis az ózürjén Z-ből nemcsak szótagvégi, hanem általában, minden fonetikai helyzetben v fejlődött. Ezzel ellentétesen az onyi nyelvjárásban nemcsak megőrződött az ózürj. I (m i n d e n fonetikai helyzetben), hanem egy általános v > l tendenciát is megfigyelhetünk: az etimologikus őspermi, sőt éppen finnugor eredetű v fonémából is l alakul. Amíg tehát az inyvai— juszvai tájnyelvterületen az l—v korreláció megbillenése az utóbbi fonéma teljes általánosulását eredményezte, az előbbi pedig egyszerűen kipusztult a fonémarendszerből, a szomszédos onyi nyelvjárásban ennek éppen fordítottja következett be. Eredeti zűrjén szavakon kívül orosz jövevényszavak is ezt igazolják: or. torgo'uka > onyi torgo'lka 'kofa'; or. koro-unik ~> onyi koro'lnik 'tehónistálló'; or. kana'va > onyi kana-la 'árok'. Tehát orosz v (^ kámai nyelvjárási u) > onyi l. Végtére pedig: ha eddig az ózürj. I viselkedése alapján négy fő zűrjén nyelvjárástípust különböztettünk meg (sziszolai, vicsegdai, izsmai és inyvai), az onyi l = l, v > l 13 Nyelvtudományi Közlemények LXVIII/1