Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

192 ' . ISMERTETÉSEK — « SZEMLE ben nem hozott — sajnos — újat. A hasznosítható korábbi szakirodalom megállapításaival nem ért egyet, ám kritikai feldolgozására nem vállalkozik, csupán hiányosságaira óhajt rámutatni (Castréntól máig). A kérdéssel korábban foglalkozó kutatókat sommásan az elfogultság és a burzsoá szemlélet mételyéből következő egyoldalúság vétségében marasztalja el. Nem kivétel ez alól a legújabb szakirodalom sem, például E. VÄÄKI ide vonható tanulmánya (Soome-ugriline sönavara eesti sugulasnimides. Emakeele seltsi aastaraamat II. Tallinn, 1956). Pleszovszkij a finnugor komparativisztikával szemben etnográfiai alapon,tagadja a patriarchátus finnugor kori lehetőségét, későbbi alakulatnak tartván azt. Ámde nem etnográfiai, hanem nyelvi anyagot próbál vallatóra fogni, módszertanilag önmagával kerülve feloldhatatlan ellentmondásba. Cikkéből úgy veszem ki, hogy anyaggyűjtése számos kívánnivalót hagy maga után, nyelvészeti felkészültsége pedig olykor ugyancsak vitatható. Egy példával szemléltetném ezt. A szerző szerint a patriarchátus és a monogám család eddigi (burzsoá) nyelvi bizonyítékainak például a férj, feleség, házastárs, apa, anya, vő stb. fogalom és az ezeket jelölő szavak meglétét tekintették a finnugor nyelvekben. Pleszovszkij úgy ítéli, hogy az anya fogalom és az ezt jelentő szavak eleve kihullajtandók a kritika rostáján. Miért? Mert hiszen a magyar eme szó soha nem tartozott ebbe a fogalomkörbe és etimológiacsaládba, lévén jelentése nem 'Miitter', hanem 'dieses'. Ezért a magyar szó nem tartozhat össze a finn ema (sic!) szóval, következésképpen az utóbbi sem finnugor szó! Ellenben a magyar atá (sic!) szó jelentése általában 'hím, kan'. Ismereteim szerint ilyen módszerek alkalmazása a mai nyelv- vagy néprajztudományban nem minősíttetnek elfogadhatónak. 4. M. A. Caxapoea—H. H. CeAbKoe: HeKOTopwe OCOOCHHOCTH roBopa KOJibCKHx KOMH [A kolai zűrjének nyelvjárásának némely jellegzetessége] A két jeles zűrjén dialektológus 1959-ben járt a Kola-félszigeten, népük messzire szakadt részét s annak nyelvét tanulmányozandó. A kolai zűrjének zöme három faluban összpontosul (Lovozero, Krasznoscselje és Calmny-Väre) ; lélekszámuk 1959-ben itt 904 volt, 95 jurák-szamojéd, 754 lapp és jelentős számú orosz lakos között. Kisebb zűrjén csoportokat találhatunk még Kanyevka, Harlovka, Teriberka falvában és másutt. Gyűjtőink az első két faluban működtek. Lovozerót 1608-ban lapp telepesek alapították, zűrjének — izsmai rénszarvastenyésztők — az 1880-as években érkeztek ide először, majd számukat a következő évtizedek során újabb izsmai jövevények gyarapították. Krasznoscselje falvának alapjait 1922-ben lovozerói kitelepülök vetették meg. Fő foglalkozási águk a rénszarvastenyésztés, ezt egészíti ki a halászat és vadászat. Érdekes a keveredett lakosság nyelvi képe.. A zűrjének izsmai anyanyelvjárásukon kívül oroszul beszélnek (s néhányan lappul); a lappok anyanyelvükön kívül oroszu} és zürjénül; ellenben a jurákok anyanyelvükön már nem beszélnek, hanem helyette oroszul, zürjénül vagy lappul! A tanulmány ismerteti a kolai zűrjén nyelvjárás legfontosabb hangtani és alaktajii jellegzetességeit, s végül néhány sorból álló kis szövegmutatványt is közöl. Az izsmai eredetű kolai tájnyelv csaknem maradéktalanul olyan, mint a hasonló eredetű kanyini zűrjén tájszólás (1. NyK. LXVI, 17 — 34); hozzáteendő, hogy szókincsében némi lapp hatás mutatkozik. 5. T. H. MiiJiüHa^-H. A. KoAezoea: HeKOTopue ocoöeHHOcra roBopa OÖCKHX KOMH (ce. My>KH H lllypbiujKapbi) [Az obi zűrjének tájnyelvének néhány jellemzője Muzsi és Suryskary faluban] Ugyanezen zűrjén nyelvjárást ismertette VÁSZOLYI: NyK. LXVII, 24—30. 6. B. Copemëea : HeHeiiKne H xaHTbMCKHe 3anMCTB0BaHnn B roBOpe 3aypajibCKHx KOMH [Az Urálon túli zűrjén nyelvjárások jurák-szamojéd és osztják jövevényszavai] Ugyanezt a témát nagyobb apparátussal feldolgozta RÉDEI KÁROLY (NyK. LXIV, 71 — 96 és NyK. LXVI, 3 — 16), érdemben foglalkozván SZORVACSOVA eredményeivel is. 7. J5. A. CepeőpeHHUKoe : H3 HCTOpHH o6pa30BaHHH (J)opMbi OTpnuaTejibHoro rjiarojia B ifâblKe KOMH [A zűrjén tagadó ige kialakulásának történetéből] i A szerző föntebb említett permi történeti alaktanának megfelelő fejezetében bővebben kifejti a kérdéssel kapcsolatos véleményét.