Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 189 4. A. K. MuKymee: B. A. CaBHH H HapoAHan no33HH [V. A. Szavin és a népköltészet] A közlemény Viktor Szavin (Nyobdinsza Vittor, 1888 —1943), az egyik legjelentősebb zűrjén költő és drámaíró lírájának és a zűrjén népköltészetnek összefüggéseit, kölcsönhatását elemzi. 5. B. A. CepeőpeHHUKoe: 3aivieTKH no HCTOpHH KOMH H3biKa [Zűrjén nyelvtörténeti adalékok] Előzetes közlemény a szerző 1963-ban megjelent, a permi nyelvek történeti alaktanát tárgyaló és folyóiratunkban -- mint föntebb jeleztük — a jövőben ismertetendő művéből. ' 6. E. C. Tynaee : <t>yHKu,HH HCxoAHoro naßOKa B KOMH H3HKe [A zűrjén elativus funkciói] A kitűnő nyelvészeti dolgozat előzetes közlemény a szerző (azóta már megvédett, ám sajnálatunkra nyomtatásban meg nem jelent) kandidátusi értekezéséből (A. zűrjén nyelv s elemű határozóragjai). Igen tekintélyes tnennyiségű zűrjén és votják nyelvi anyag alapján, adatait átgondoltan megrostálva és elrendezve elemzi leíró módszerrel az elativus funkcióit a zűrjén nyelvben. Megállapítja, hogy az elativusraggal ellátott névszó leggyakrabban hely- és időhatározó szerepét játssza a zűrjén mondatban (elativus, ablativus, delativus, temporalis), ritkábban fordul elő okhatározói, partitivusi és comparativusi funkcióban. A szerző elemzése példásan gondos; mindenütt tekintetbe veszi a mondat egészének összefüggéseit, az alapszó szemantikai szerepét, a különféle zűrjén nyelvjárások és a közeli rokon votják nyelv hasznosítható tanulságait is. Közleményét mind kitűnő példaanyaga, mind megállapításai alapján haszonnal forgathatjuk nyelvészeti kutatásainkban. 7. 3. H. Ky3Heqoea: 0630p naMHTHHKOB KOMH nncMeHHóCTH XVIII B. VV [A XVIII. századi zűrjén nyelvemlékek áttekintése] A kitűnő dolgozatot 1960-ban már ismertettük folyóiratunkban (NyK. LXII, 371-3). 8. npHjioweHHe: flOKyMeHTbi no HCTOPHH KOMH [Melléklet: zűrjén történelmi dokumentumok] A kötet végén függelék formájában ritka, becses zűrjén történelmi okmányokat publikál a kiváló zűrjén történettudós és etnográfus, P. Doronyin, értékes jegyzetekkel megtoldva. Doronyin 1927-ben az uszty-vimi Angyali Üdvözlet templomban talált és másolt le egy kézzel írott könyvet, amely a következő feliratot viselte: ,,Az uszty-vimi Arkangyal templom és az Angyali Üdvözlet templom régi évkönyve és cári oklevelek". A könyvről a benne talált bejegyzések alapján kiderült, hogy elejétől a végéig másolat: egy A. Sergin nevű teológus írta le az (uszty-vimi egyházközséghez tartozó) okvadi plébánián 1813-ban, amely évben a dokumentumok eredeti példányait Vologdába kellett küldeni (a vologdai püspök azon esztendőben utasította az egyházmegyéjéhez tartozó plébániákat és kolostorokat, hogy a birtokukban levő régi, értékes okmányokat összegyűjtés és további megőrzés végett küldjék el a püspöki székhely illetékes hivatalához. A szóban forgó zürjénföldi, okvadi dokumentumok eredeti, Vologdába került példányairól ma mit sem tudunk). A teológus másolta kéziratos könyv százegy esztendeig magántulajdonban volt; 1914-ben vásárolta meg akkori tulajdonosától, egy Sz. Djakonov nevű uszty-vimi gazdától Kirillov pópa, az usty-vimi Angyali Üdvözlet templom lelkésze, hogy a továbbiakban plébániáján őrizze a becses művet. Itt bukkant rá s másolta le Doronyin 1927-ben, és szerencsére, mert 1929-ben a plébániát megszüntették, a templomot bezárták, majd azt követően Sergin kéziratos könyvének is nyoma veszett. Az okvadi—uszty-vimi manuseriptum öt különböző írásművet foglalt magában. Ezek az alábbiak: aj III. Iván nagyherceg 1485-i adománylevele Perm Vicsegodszkaja lakosainak Az okiratban III. Iván moszkvai fejedelem megerősíti tulajdonjogukban a permi püspökök jogtalan, önkényes terjeszkedése, földfoglalása miatt panaszt tevő zűrjén parasztokat, pontosan kijelölve birtokaikat (Ivan Gavrilov nótárius 1482-i összeírása alapján). Különös értéke számunkra az oklevélnek, hogy pontos részletezéssel tünteti fel . az egykorú zűrjének lakta területeket: a vicsegdai, vimi, udorai, sziszolai, felső-kámai, luzai zürjénség szállásterületeit, falvait, a hozzájuk tartozó erdőket, folyókat, tavakat