Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 187 kifejtik, másrészt SZEREBKENNYIKOV professzor két monográfiáját különben is szeretném ismertetni folyóiratunk valamely következő számában, e cikk taglalását itt mellőzhetŐnek tartom. 4. Ai. A. Caxapoea, K Bonpocy o cy6cTaHTHBH3auMH HMÊH npHjiaraTejibHbix H aateKTHBH3aUHH HMëH CymeCTBHTejIbHblX [A melléknevek főnevesülése és a főnevek átértékelődése határozószóvá] A szerző az általános és a finnugor összehasonlító nyelvészeti kutatásokból eladdig is ismeretes kérdést fejteget leíró szempontból, anélkül, hogy korábbi ismereteinket érdemlegesen gyarapítaná (vö. például Szovr. 158, 176—8, 250 — 3). -5. T. H. MUAUHÜ, O roBope cejia CnyAKa [Szludka község nyelvjárása] Szludka falu tájnyelve nyelvföldrajzilag a luzai—letkai nyelv járásterülethez tartozik; a Letka község, járási székhelytől harminckét kilométerre fekvő település lakossága azonban permjáknak vallja magát. A szerző által közölt hangtani és alaktani adatok alapján a szludkai nyelvjárás hamisítatlanul letkai típusú, fonológiai ós morfológiai jellemzői egyáltalán nem kötik a permják dialektusok csoportjához. Egyetlen vonása van, amely viszont világosan permjákos: a hangsúlyviszonyai. Erről a lényeges kérdésről a szerző talányos rövidséggel csupán annyit mond, hogy ,,a szludkai nyelvjárás hangsúlya nagyon közeli a komi-permják nyelv hangsúlyához".7

Csakhogy a permják nyelvjárások hangsúlyviszonyai meglehetősen különbözők, permják hangsúlyról mint olyanról általánosságban beszélni egyáltalán nem célszerű; a főbb permják nyelvjárástípusok (a koszai—felső-kámai, az inyvai, az alsó-inyvai, az onyi vagy éppen a keleti permják jazvai tájnyelv) számos kisebb-nagyobb különbözőségük mellett többek között éppen hangsúlyozásuk tekintetében ütnek el egymástól. A szerző felsorolta adatokból arra következtethetünk,^ hogy a szludkai hangsúlyviszonyok az inyvai permjákhoz hasonlóak (vö. Szovr. 61). Érdekes rejtély, hogy miképpen ötvöződhetnek jellegzetesen letkai ós ugyancsak jellegzetesen inyvai vonások egy falu nyelvjárásában, annyival is inkább, mert a letkai zűrjén és az inyvai permják nyelvjárás területe korántsem határos, a kettő között jókora távolság van. Ennek a kérdésnek a felderítésével azonban / a dolgozat — sajnálatunkra — nem foglalkozik. A választ nyilván szovjet (zűrjén) avyelvjáráskutató vagy településtörténettel foglalkozó kollégáinktól kell várnunk. 6. A. K. Mutcywee, TBOPMCCKHH nyTb C. FIonoBa [Sz. Popov alkotói útja] A jeles zűrjén irodalomtörténész és folklorista Szerafim Popov, a ma is élő tehetséges zűrjén lírikus költői fejlődését elemzi a pályakezdéstől (1938) a cikk megjelenésének idejéig. » 7. A. M. riodopoea, MacTHUbi B KOMM íföbiKe [A zűrjén nyelv partikulái] Lásd ugyanezt a kérdést részletesebben kifejtve ugyanezen szerzőtől: Szovr. 276-91. , IV. kötet (1958) 1. JI. H. )Kepe6i}oe—Jl. TÎ. Jlauiyn: OrapaH Bmuepa ~ [A régi Visera] -A két kiváló sziktivkari történész ós etnográfus tanulmánya alaposan kidolgozott képet nyújt a Visera völgyének betelepítéséről és lakosainak történetéről a legutóbbi időkig. A Visera a Vicsegda felső szakaszának jobb oldali mellékfolyója. Partjain viszonylag kevés település húzódik meg a rengeteg erdők védelmében, a vidék közlekedési viszonyai máig rosszak, a falvaknak korábban igen csekély kapcsolatuk voltanagyobb népsűrűségű, gazdasági tekintetben fontosabb szerepet játszó zűrjén vagy orosz területekkel. Elszigeteltsége folytán a viserai zürjónség anyagi és szellemi kultúrájában csak-7 A fordítás itt és a továbbiakban tőlem származik. — Részletkérdés ugyan, de vitathatónak, félrevezetőnek és tudományosan megalapozatlannak tartom azt az álláspontot, amely komi-permják nyelv ről beszél, a zűrjén nyelv permják nyelvjárásai helyett. Ugyanilyen alapon akár komi-izsmai nyelvet is kikiálthatnánk a jelenlegi szerényebb nyelvjárás megjelölés helyett. |