Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Kiss Lajos: Historia osadnictwa i organizacja spoleczna pasterstwa oraz słownictwo pasterskie Tatr Polskich i Podhala 246

246 ISMERTETÉSEK - SZEMLE besorolt /inda 'padlás- vagy pinceajtó', AÚdbi 'spaletta, ablaktábla', AÚda 'tolózár,, retesz', AÚda 'bolti pult', AÚda 'a szövőszék alkatrésze' etimológiailag nem az ősi szláv AÚda 'irtványföld'. szóval, hanem a következő, német eredetű szavakkal függ össze: ukrán AÚda 'bolti pult felhajtható táblája; nyílás-záró fedő; padlás- vagy pinceajtó; a szövőszék alkatrésze; stb.', lengyel láda 'láda, pult; stb.', román láda 'láda, fiók', magyar láda stb. (vö. BEENEKER, SlEtWb. I, 682). Ugyancsak nem a AÚda 'irtványföld' szóhoz tartozik a 16. jelentésként "nyilvántartott AÚda 'lusta ember' sem. Minden bizonnyal annak az ukrán AÚda 'lusta ember' szónak az átvételével van itt dolgunk, amelyik a 'lusta ember; semmirekellő' jelentésű Aedáü, Aedáica, Aédapb főnévváltozatok valamelyikéből vonódhatott el (vö. npeoőpawceHCKUÜ, STCJIOB. I, 463; VASMER, EEW. II, 25). A AÚda szócikke tehát végeredményben három, önálló szócikkbe kívánkozó homonimára bontandó föl. A tájszótárak szerkesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakirodalom sem nálunk, sem külföldön nem mondható különösen gazdagnak. Már csak ezért is örömmel fogadjuk F. P. FiLisrnek a Tervezetét, amely sok elvi jelentőségű kérdést tárgyal és számos gyakorlati útbaigazítást is nyújt. A legmélyebb benyomást azonban az teszi a Tervezet olvasójára, hogy az előkészítő munkálatok bonyolult részletproblémáival való megismerkedés során egy óriási területen beszélt nyelv impozáns méretű és nagy tudományos értékű táj szótárának a körvonalai bontakoznak ki előtte, egy olyan régen várt szótáré, amely most már belátható időn belül meg fog valósulni. Ő^intén kívánjuk, hogy az új orosz tájszótár minél előbb napvilágot lásson. Kiss LAJOS História osadnictwa i organizacja spoleczna pasterstwa oraz slownictwo pasterskie Tatr Polskich i Podhala OpracowaliS. Górzynski, J. Kolowca, B. Kopczynska-Jaworska, Z. Korosadowicz, Z. Radwanska-Paryska, A. Szyfer, J. Zborowski, Z. i S. Zwoliiiscy. Wroclaw—Warszawa—Krakow, 1962. Zaklad narodowy im. Ossolinskich, wydawnictwo» Polskiéj Akademii Nauk. — Polska Akadémia Nauk. Wydzial I — nauk spoíecznych. Pasterstwo Tatr Polskich i Podhala. Redaktor Wlodzimierz Antoniewicz. Tom IV. 272 L A lengyel Tátra és a tőle északra, Nowy Targ körül elterülő medence, Podhale (tkp. 'a havasi legelők alja', vö. lengyel hala 'havasi legelő') néprajzi és nyelvészeti tekintetben egyaránt számos sajátossággal tűnik ki. Lakóinak, a csekély lélekszámú lengyel guráloknak (vö. lengyel góral, tkp. 'hegyi lakó') olyannyira jellegzetes, egyéni arculatuk van a lengyelség etnikai csoportjai között, mint — mondjuk — a székelyeknek a magyarság néprajzi csoportjai között. Mindenképpen érthető tehát az a fokozott figyelem, amely a tátrai gurálok iránt nemcsak a lengyel közönség, hanem a lengyel művészet és tudomány részéről is megnyilvánul. A lengyel irodalomnak nem egy jeles képviselője írt gurál tárgyú műveket, a lengyel tudományosságot pedig régóta foglalkoztatja a gurálok története és jelenkori élete. A hegyvidéknek és lakóinak a tanulmányozásához önálló folyóirat (Wierchy. Krakow, 1921—.) áll a kutatók rendelkezésére -Nemrégiben a tátrai és podhalei pásztorkodásnak a tüzetes feldolgozására indított vállalkozást a Lengyel Tudományos Akadémia I. Osztálya. A 10 kötetesre tervezett sorozat részmonográfiák alakjában mutatja be azt a havasi pásztorkodást, amely jó ideje tartó általános hanyatlás után napjainkban végképp megszűnik. A nyájaikkal nem kevés erdei kárt okozó havasi pásztoroknak és az erdők megóvását szorgalmazó erdészeknek a szakadatlan viszálykodása ugyanis a Tátrai Nemzeti Park létrehozásával lezárult: a természetvédelmi területen tilos a legeltetés. Ezért hát a kutatónak sietnie kell. A tátrai pásztorkodás fölött már megkondult a lélekharang. Eltűnőben és átalakulóban van az az évszázados tátrai állattartási mód, amely szoros magyar kapcsolatai révén a magyar szakemberek érdeklődésére is számot tarthatott (vö. KNTEZSA ISTVÁN, A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. Ethn. XLV, 62—73). A nagyszabású sorozat első kötetei a tátrai és podhalei pásztorkodásnak néhány földrajzi és néprajzi problémáját tárgyalják. A kötetek címe a következő: I. Fizjografia i geográfia pasterstwa Tatr Polskich i Podhala. 1959. — II. Pastwiska podgórskie i ^órskie Tatr Polskich i Podhala. Terazniejszoác i przyszloác. 1960. — III. Hodowla owiec i bydla w Tatrach Polskich i na Podhalu. Terazniejszoác i przyszloác. 1961. —