Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)
Tanulmányok - Bojtár Endre: Jaroslav Jelinek–Josef V. Bečka–Marie Těšitelová, Frekvence slov, slovnich druhů a tvarů v českém jazyce 247
ISMERTETÉSEK -SZEMLE 247 A legutóbb megjelent és most ismertetendő IV. kötet történeti, néprajzi és nyelvészeti tárgykörű tanulmányokat foglal magában. Minden tanulmány végén francia nyelvű összefoglalás van. Folyóiratunk jellegének megfelelően csupán a két utolsó, nyelvészeti tárgyú dolgozathoz fűzök egypár megjegyzést, kiemelve a magyar vonatkozásokat. ANNA SZYFER tanulmánya a tátrai és podhalei pásztorkodás szókészletének nyelvföldrajzi módszerű leirását adja. A 75 kérdésből álló kérdőívére kapott feleleteket a szerző szöveges formában és — részben -— térképre vetítve tárja az olvasók elé. Az összegyűjtött anyagot etimológiai szempontból is rendezi. Feltűnő, hogy szlovák eredetű réteg teljesen hiányzik ebből az összeállításból, holott nyilvánvaló, hogy a szerzőtől cseh eredetűnek tartott szavak tulajdonképpen nem a csehből, hanem a szlovákból valók. Az etimológiai elemzés a dolgozatnak egyébként is gyenge oldala. A szerző egyáltalán nem használta — többek között — V. Machek cseh és szlovák etimológiai szótárát, pedig a redyk 'tavaszi nyájkihajtás a havasi legelőre', kierdel 'a havasi legelőre hajtott nyáj' és számos más szó magyarázatához érdemes lett volna. A dolgozatban a következő szavak fordulnak elő mint magyar származásúak, illetőleg mint magyar alapszóból képzettek: baca 'juhászgazda, bacsó', juhas 'juhász', juhasió 'juhot legeltet, juhász -kodik', bojtár 'bojtár', szálas 'szállás', bunkóé 'bunkós pásztorbot'. A baca azonban minden bizonnyal nem a magyarból, hanem a szlovák baca-ból való (KNIEZSA: Studia Slavica VIII, 435). Ugyancsak a szlovákból származik a szerző által ismeretlen eredetűnek minősített habarka 'a megoltott tej szétkavarására használatos eszköz', maga a szlovák habarka 'kavarófa' viszont egy magyar habaró-höl alakulhatott (MACHEK,, EtSl. 119). Z. RADWANSKA-PARYSKA tanulmánya a Tátra és Podhale gurál növényneveinek a szótárát tartalmazza. Az 508 növénynévből 184 a szerző saját helyszíni gyűjtéséből,, a többi pedig mások gyűjtéséből és a korábbi szakirodalomból származik. A legrégibb adatokat a Vörös Kolostorban élt Ciprián barátnak az 1760-as évek táján készült herbáriumában olvasható jegyzetek szolgáltatják. A magyar vonatkozású gurál növénynevek közül az 'áfonya' jelentésű jafer-re szeretném felhívni a figyelmet. E név úgy függhet össze a magyar áfonyá-val, hogy végső forrásuk azonos. (A kérdés újabb irodalmából lásd MACHEK, ÉtSl. 120; E. BELCARZOWA: Jezyk Polski XL, 284; CIORANESCTT,, DiccEt-Rum. 10). A gurál nedregula 'nadragulya' a szerző szerint a szepesi német Nadragulle közvetítésével a magyar nadragulyá-ra, megy vissza. Nem lehet azonban számításon kívül hagyni a keleti szlovák nadragul'a közvetítő szerepét sem. A fényképekkel és térképvázlatokkal gazdagon illusztrált, reprezentatív kiállítású sorozat a lengyel Tátra és Podhale komplex módszerrel végzett kutatásának az eredményeit összegezi. Köteteit számos tudományág művelői fogják haszonnal forgatni. A nyelvész szamára a IV. kötet nyújtja a legbővebb anyagot, de értékes adalékok a többi kötetben is találhatók. Kiss LAJOS >'..•.-;' / Jaroslav Jelinek—Josef V. Becka—Marie Tesitelová: Frekvence slov, slovních druhú a tvarû v ceském jazyce Praha, 1961. Státní pedagogické nakladatelství. 587 1. Az orosz nyelv gyakoriságszótára1 után újabb szláv nyelv szókincsének ilyenfajta feldolgozását üdvözölhetik örömmel a szakemberek. A cseh nyelv gyakoriság-szótárának munkálatait 1940-ben kezdték meg, s 1953-ban fejezték be. A szótár beleillik azon nyelvészeti munkák sorába, melyek a „matematikai nyelvészet" címszó alá tartoznak,. s amely matematikai nyelvészetet így vagy úgy, de általában a strukturalizmus fogalmával kapcsolnak egybe. (Bár a matematikai, közelebbről statisztikai módszerek alkalmazása nyelvészeti munkákban ismeretes volt már a strukturalizmus megjelenése előtt is.2) Az utóbbi években különösen a lexikológiában, de a nyelv más síkjain is egyre inkább 1 JOSSELSON, HARRY H., The Russian word count. Detroit, 1953. 2 Andpeee, H. fl. —3undep, JI. JJ., OcHOBHbie npoöJieMbi npHKJiaAHOÜ JIHHXBHCTHKH B. 91. 1959/4. 19. 1.
