Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Fokos Dávid: cirill 196

196 ISMERTETÉSEK - SZEMLE KOMH-IiepMflUKHH H3bIK. BBCfleHHe, ^OHCTHKa, JieKCHKÜ H MOp(f)OjlOrHfl yqeÖHHK Ä-HH BbicuiHx yqeÖHbix 3aBeAeHHÍí. riofl pe,n,aKUHeH H npH coaBTopcTBe npo<|). B. H. JlbimKUHa. KyAUMKap, 1962. KoMH-nepMímKoe KHH>KHoe H3AaTejibCTB0. 340 I. 1. A permják-zűrjén irodalmi nyelv nyelvtanának megírása (a permják nyelvjárások figyelembevételével) jóval nehezebb feladatot jelentett, mint a komi-zürjén nyelvtan elkészítése. Mikor a „CoBpeMeHHbift KOMM H3HK" C. (1955-ben megjelent) komi-zürjén nyelvtan előkészületeihez hozzáfogtak, már adva voltak a munka előfeltételei: voltak már iskolai tankönyveken kívül a tudományos szempontoknak is megfelelő nyelvtanok ós nyelvtani vázlatok (CASTRÉN, WIBDEMANN, G. SZ. LITKIN, BTJBRIH, WICHMANN—UOTILA munkái), és volt már egy, az egyik — nevezetesen a középvicsegdai (sziktivkari) — nyelvjáráson alapuló, általánosan elfogadott és számos szépirodalmi munkában használt egységes irodalmi (ós hivatalos) nyelv (amelynek jelképe már'a fővárosnak Sziktivkar — és nem *Syktylkar, sem pedig *Syktykar — neve is volt), rendelkezésre álltak kisebb-nagyobb jó szótárak, és készen állott a munka elvégzésére egy tudományosan képzett tehetséges nyelvész-gárda, mely a külföldi nyelvészekkel egyetemben a zűrjén nyelvtan számos problémáját már tisztázta. Egy kiváló nyelvésznek, LiTKiNnek, a vezetésével valóban egy kitűnő összefoglaló nyelvtant készítettek el. Más volt a helyzet a permják nyelvjárásokkal és a permják irodalmi nyelvvel kapcsolatban. Itt mindenekelőtt egy új egységes irodalmi nyelvet kellett létrehozni, teremteni: elsősorban a nyelvjárásoknak egymástól annyira eltérő hang- ós alaktani vonásai közül a legmegfelelőbbnek látszókat kiválasztani és bennük megállapodni. A permjákoknál — számottevő hagyomány híján — hosszabb ingadozás előzte meg az egységes irodalmi nyelv megalkotását (erről alább szólunk még), hosszú tanácskozások után csak 1927-ben született meg a megállapodás a főkérdésben: a KOMH-nepMflUKHÍí OKpyr fővárosának, Kudimkarnak a nyelvjárása lett az irodalmi és hivatalos nyelv alapja, de különösen egy fontos módosítással: a kudimkari Z-nélküli v-s nyelvhasználattal szemben a komi-zürjén l ~ v-s jelleg bevezetése mellett döntöttek. De nemcsak az egységes irodalmi nyelv hiánya jelentett súlyos nehézséget ós akadályt egy összefoglaló és irányadó nyelvtan elkészítésének szempontjából; nagy hátrányt jelentett az is, hogy igen kevés képzett nyelvész állt rendelkezésre, aki ezzel a feladattal meg tudott volna birkózni. Hiszen jellemző, hogy — bár ma már ezen a téren is sokkal kedvezőbb a helyzet — még ebben az 1962-ben megjelent permják nyelvtanban is, 35 évvel az irodalmi nyelvben való megállapodás megszületése után is, a szerzők munkaközösségének többsége nem a permják-zűrjének közül került ki. Évről-évre természetesen szaporodik ott is az újonnan munkába álló fiatal nyelvészek száma. A jelen esetben azonban az említett helyzet azzal a hátránnyal járt, hogy a szerzők egymástól távol, három különféle helyen (Kudimkarban, Sziktivkarban és Moszkvában) dolgoztak. Ennek az lett a következménye, hogy — bár szemmelláthatólag egységes (és a komi-zürjén és az udmurt nyelvtanban bevált) eljárásban állapodtak meg —, nem mindig tudták az egyes felmerülő problémákat egymással megvitatni és közösen tisztázni. (Egy ilyen esetre alább utalunk; 1. a 211—2. laphoz írt észrevételünket.) Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy — miként az előszó is hangsúlyozza — ez a nyelvtan ,,első kísérlet" volt egy főiskolai tankönyv megírására. Ez magyarázza a könyv egyes hiányait és hibáit; ezekkel kapcsolatban a könyv szerzői kérik az olvasók megjegyzéseit és kívánságait, hogy ezeket a következő kiadásban hasznukra fordíthassák. Ezt a célt akarják szolgálni a mi észrevételeink is. De hangsúlyozzuk, hogy őszinte elismerés és köszönet illeti a szerzőket teljesítményükért; a vázolt nehézségek ellenére is — szinte előzmények nélkül, vagy igen kevés előzmény után — hasznos és jelentős munkát kezdeményeztek és alkottak. És osztatlan elismerés és köszönet illeti a könyv szerkesztőjét (aki egyben maga dolgozta ki a nyelvtan számos fejezetét): V. I. LiTKiNt, akinél többet senki sem alkotott a zűrjén összehasonlító nyelvtudomány terén. Számos kitűnő munkája után még két munkát várnánk LiTKiNtől: az Z-es zuzdai permják nyelvjárás feldolgozását (erről a nyelvjárásról 1. LITKIN: ^HajieKTOJionmeCKaH xpeCTOMaTHH no rrepMCKHM íí3biKaM 10, 18, 25, 37—9) és egy másik, kilátásba helyezett fontos munkát: a permi nyelvek etimológiai szótárát. 2. A permják nyelvtan szerzői munkaközösségének tagjai a következők voltak: "V. I. LITKIN professzor (egyúttal szerkesztő), B. A. SZEREBRENNYIKOV akadémikus, JEt. M. BATALOVA moszkvai aspiráns, JE. V. BOTYEVA és A. Sz. GANTMAN komi-permják