Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Rédei Károly: Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben 3

» 14 BÉDEI KÁROLT III. A jőve vény szók eloszlása a zűrjén nyelvjárásokban; az átvétel helye és ideje A zűrjének és az obi-ugor népek kapcsolatai igen régi időkbe nyúlnak vissza. Az érintkezések nyelvi tükröződése nagyszámú zűrjén jövevényszó a. vogul és az osztják nyelvben. A zűrjének és az obi-ugorok közötti gazdasági és kulturális hatások kölcsönös jellegűek voltak; ennek eredményeként obiugor (elsősorban osztják) jövevényszókat a zűrjén nyelvben is találunk. Természetesen a fejlettebb gazdasággal rendelkező és magasabb kultúrájú zűrjének hatása a vogulokra és az oszt jakokra jelentősebb volt, mint az utóbbiaké a zűr jenekre. A vogulok és osztjákok egykori lakóhelye (az orosz évkönyvekben és a* korabeli útleírásokban Jugriának nevezett terület) az Urál európai oldalán, a Káma folyásánál lehetett. A XII—XV. század folyamán az obi-ugorok, & zűrjének és az oroszok nyomására egyre keletebbre vonultak. A XV. század végén és a XVI. század elején a vogulok és osztjákok zöme már az Urál szibériai oldalán, az Ob alsó folyása mentén lakott. Mindazonáltal obi-ugor telepek még a XVI—XVIII. században is voltak az Urál európai oldalán, Cserdin és Szolikamszk környékén (vö. GULYA: NyK. LX, 69 — 70; CIFU. 172-5). Tehát a zürjénség az obi-ugorokkal még egykori hazájában, a volt Vjatkai Kormányzóság északi és a Permi Kormányzóság nyugati részén kerülhetett kapcsolatba (vö. TOIVONEN: FUF. XXXII, 148 kk.). Ebből a korból - a XVXVI. század előtti időből — származhatnak a zűrjén nyelv legrégibb obiugor jövevényszavai. Ebbe a rétegbe tartozhatik a következő 10 szó: 4: V., Sz., Pécs., Lu., Le., L, Ud. jaran 'Samojede'; 8: L, Ud., Vm., AV., Pécs. kin 'Polarfuchs'; 26: Lu. pus 'lange Fischreuse'; 27: V. rip 'Uferschwalbe'; 29: L, Le. sojim '. . . enoBbiK nee Ha ÖOJIOTHCTOM MecTe'; 31: Lu. surym 'cMepTb'; 35: Ud. tsundzu 'Bodensatz von geschmolzenem Fett od. Talg'; 37: FV., Vm., L, AV., Ud. tsumpel' 'Schöpfgefäss aus Birkenrinde'; 38: V. (Lököim) vakrep 'Kesselstange über der Feuerstätte vor dem Windschirm'; 43: V., FV., Pecs. voit, FV., Vm., L, KSz., Ud. uit, Ud. veit 'Wiese, Weideplatz . . .'. A zűrjének és az obi-ugor népek közötti kapcsolatok később sem szakadtak meg. A zűrjének a IX—X. századtól kezdődően fokozatosan északra nyomultak, egészen a Pecsora folyóig, s ott ismét szomszédságba kerültek a XV—XVI. században zömmel már az Urál keleti oldalán lakó vogulokkal és osztjákokkal. Sőt azt is tudjuk, hogy a zűrjének az Izsma vidékéről már a XVI. században kezdtek áttelepedni az Ob folyó vidékére. Az izsmai zürjénség kirajzása különösen a XIX. század közepén volt erős. Ma az alsó Ob folyása mentén és az Északi-Soszva medencéjében több faluban (Muzsi, Suriskár, Szalehard, Ljapin, Voszahova, Berjozov stb.) élnek zűrjének vogulokkal és osztjákokkal együtt, vö. MUÁUHÜ— KoAezoea, HeKOTOpbie ocoôen-HOCTH roBopa OÖCKHX KOMH (ce. My>KH H LUypbiuiKapbi): McTopHKe-fJmjiojiorH-tiecKHH cöopHHK. BbinycK mecTOH. CbiKTbiBKap, 1960: 152—4. A XVI—XVII. század után, különösen pedig a XIX. század második felében kerültek be a zűrjén nyelvbe azok az obi-ugor jövevényszók, amelyek csak az I. és az I. (Ob) nyelvjárásban vannak meg. Ezen újabb kori obi-ugor jövevényszóknál átadó nyelvjárásként nyilvánvalóan csak az északi vogul (Szo., Szi. stb.) é& az északi osztják (O., Szin., Suriskár, Muzsi stb.) nyelvjárások jöhetnek számításba.