Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Rédei Károly: Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben 3

10 RÉDEI KÄROLT Osztj. >> or. caÜM, caÛMa 'Tälchen, Senkung, tiefe Stelle zwischen Heiden, Erdrücken quer durch solche; Tälchen mit einem Bach' (KÁLMÁN: NyK. LLTI, 163; STEINITZ: Zeitschrift für Slawistik V, 511). 30. (SzrSzlKomi) I. (Ob) somgep. 'caK, caiOK'. Hangtani szerkezete és nyelvjárási elterjedtsége alapján lehetséges, hogy szavunk valamelyik obi-ugor nyelvből származik. Ha a zürj. somgep valamilyen nyéllel ellátott kanál alakú merítőhálót jelent, akkor jelentéstani szempontból — az egyeztetésnek hangtani akadályai nincsenek — némi valószínűséggel feltehető, hogy az osztj. (KT. 851) Kam. saggip 'Skistab mit schaufeiförmigen Ende', V. svgffiiv 'Eisschöpfkelle (aus Rutenband)', Ni. snyydp' 'Stab mit einer Schaufel am Ende', Kaz. so'rjo'ep' 'Skistab, Skistab mit Ring und mit einer Schaufel am oberen Ende', O. saygeß 'Schaufel des Skistabs' szóból származik. Tévesen: SZORVACSOVA (177). 31. (LEP.) LU. surym 'cMepTb'. <vog. (MSz.) É. sőrém 'halál; Tod'; (MK. IV, 301) É. sormdl làuuds 'halállal rendeltetett'; (CSERNY.) sorúm 'cMepTb' <vagy osztj. (KT. 878—9) DN. sarëm, Trj. sprêrri , Ni. s^rdm', Kaz. sőrdm", O. svr§m 'Tod'. PAASONEN: FUF. Hl, 110-6; UOTILA: SUSToim. LXV, 355; TOIVONEN: FUF. XXXII, 105. - Tévesen WICHMANN: FUF. III, 107-9, 117-128 (a zürj. és az obi-ugor szók között ősi egyezést lát). 32. (SzrSzlKomi) I. (Ob) sWí/m^maMaHHTL, KyAecHTb no oöpa3y maMaHOB'. <osztj. (KT. 920—1) DN. t'drtta" 'wahrsagen', Trj. tdr'W3 'wahrsagen (mit der Zaubertrommel, einem Musikinstrument, einer Bandura, einem Kupferkessel [wie mit der Trommel])', Ni. sâftà", Kaz. sârtï, O. sprtâ' 'wahrsagen (mit einem Beil, einer Göttertruhe, einer Flinte)'. — A -ti zűrjén igeképző. 33. (SzrSzlKomi) I. (Ob) soi 'jnpaHKa, KOJiOTbie TOHKne Aome^KH H3 JIHCTBeHHHUM (H3 HHX AenaiOT BepiüH)'. •<osztj. (KT. 892) Ni. srf, Kaz. S^A, S^A 'Latte, Leiste (des Wehres, der Reuse)', 0. saf, ua. Az osztják szó zűrjén jövevényszó, vö. (Wuo.) Sz., Pecs., Lu., Le. dzal, V., Ud., P. dzav 'dem Kienspan ähnliche Latte od. Holzspleisse, wird gebraucht u. a. in der Fischreuse (Sz., Lu.) und im Fischwehr (demed) (V.), dünne Latte od. Holzspleisse (Pecs., Le.), Latte od. Holzspleisse, die beim Weben gebraucht wird (P.); Unterlage der Weberspule aus Birkenrinde, dickem Papier, Strohhalm od. Rohr (Ud.); Daube des Gefässes (P.)' (TOIVONEN: FUF. XXXII, 72). Tehát a zürj. dzal stb. útja: zűrjén -^osztják -» zűrjén. Tévesen: SZORVACSOVA (177). 34. (SzrSzlKomi) I. (Ob) to%ot 'nepeKJiaAHHKa Ha Hocy JIOAKH (cny>KHT B KanecTBe py^KH npH npH^ajiHBaHHH H npeTecKHBaHHH JIOAKH)'. < (KT. 983—4) DN. tpydt 'dünnes Querholz, Leiste im Boot, die verhindert, dass das Boot zusammenfällt', V. tpydt = DN., Vj. tpydt '(querlaufendes) Stützholz der Wände des Einbaums, Querleisten, welche verhindern, dass der Einbaum auseinander- und zusammenfällt', Trj. tpuydf :''airitt. 'Querholz(-hölzer) des Bootes', Ni. tXydt, Kaz. $pyê£, 0. töydt 'Querleiste des Einbaums (wird auch in Booten beim Transport von Bäumen u. a. gebraucht)'. SZORVACSOVA (177).