Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Rédei Károly: Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben 3

OBI-UGOR JÖVEVÉNYSZÓK A ZŰRJÉN NYELVBEN 9 < osztj. (KT. 754) Kr. pèts3 'Wildrenntier im ersten Jahr', V. pêtsd% 'eben geborenes (zahmes) Renntierkalb', Vj. pêtsd% '(zahmes) Renntierkalb (bis zum zweiten Jahr); Wildrenntierkalb', Ni. pëz3r, Kaz. pèzï '(zahmes) Renntierkalb (im ersten Jahr, bis zum nächsten Wurf)". TOIVONEN: FUF. XXXII, 104-5. 26. (WUo.) Lu. pus 'lange Fischreuse'; (SzrSzlKomi) Lu. pus* 'pbiÖo-JiOBHan cHacTb (BHÄ Bepum) H3 npyrbeB pnÖHHbi', KSz. pus tsup 'pbiöojiOB­Han 3anpy^,a RJIH JIOBJIH pbiôbi MOPAOH'. ? <vog. (MSz.) É. pös 'kúpvarsa; Fischreuse'; (VNGy. I, 280) É. pös, L. pös, P. pàë, K. pös 'kis kúpalakú varsa'. TOIVONEN: FUF. XXXII, 58. 27. (WIED.) ryp 'Uferschwalbe; Hirundo riparia'; (WUo.) V. rip 'Ufer­schwalbe'; (SzrSzlKomi) Szkr. rip 'öeperoBoß cTpH>K, ÖeperoBan jiacToiKa'. -<osztj. (KT. 806) DN. re'puöp, Szogom. rupuöp, Trj. râp'uij.àpg, Ni. rap', Kaz. r<jipr 'Uferschwalbe'. A szó megvan az északi vogulban is: (ROMB.) paripán 'cTpn>K'. Ez azon­ban valószínűleg újabb kori jövevényszó az osztjákból. A zürj. rip minden bizonnyal régebbi átvétel (a V. nyelvjárásban fordul elő !), ezért átadó nyelv­ként csak az osztják jöhet számításba. TOIVONEN: FUF. XXXII, 105. — Másképp: KARJALAINEN, OL. 159. 28. (SzrSzlKomi) I. (Ob) sirok : sirok nilik 'MeJiKHÍí CbipOK'. ? <osztj. (KT. 871) DN. sardx, V. svrdk, Trj. sârêk, Ni. s"r§X., Kaz. sordx, O. svrêg 'Zährte'. A szó megvan a vogulban is: (MUNKÁCSI: Ethn. IV, 304) É., KL. soré%, FK. sörkh, T. sorékh 'Coregonus vimba'; (CSERNY.) sorah 'cbipoK'. A zűrjén szó valószínűleg az v-t tartalmazó O. nyelvjárásból származik; az osztj. ü-t a zürjénben i hanggal helyettesítették. Mivel a vogul alakok o-t (ősvog. *ö) tartalmaznak, nem jöhetnek szóba átadó nyelvi alakként. Lehetséges, hogy az osztják szó orosz közvetítéssel került át a zürjénbe. — A vog. (MUNKÁCSI: i. h.) AL. sîrèx 'Coregonus vimba' alak véleményem szerint az orosz cblpOK szóból származik. E szó KÁLMÁN BÉLÁnál (Die russischen Lehnwörter im Wogulischen) hiányzik. Osztj. > or. cupÓK 'MopcKaa pyHHafl pbiöa, Salmo vimba, cbipTb, H3 nopoßa JiococeH' (KÁLMÁN: NyK. LIII, 164—5 or. < vog. v. osztj.); (STEINITZ: Zeitschrift für Slawistik V, 512 or. << osztj.). 29. (SzrSzlKomi) L, Le. sojim 'rycToK, Tpy^HO npoxo^HMbiii ejiOBOH Jiec Ha ÖOJIOTHCTOM Meere \ <vog. (MSz.) E. sâjim 'patak', P. söjim 'patakmenti erdő; Wald am Bachesrand', KL. sojim 'mocsaras bozót; sumpfiger Morast'; (CSERNY.) sojm 'py^eeK, cupoii JIO>KOK' vagy < osztj. (KT. 819 — 20) DN. söpm, söpm 'Bach, Vertiefung durch eine Sandbank hindurch (darin oft kein Bach)', V. säidm" 'Tälchen, Senkung, tiefe Stelle zwischen Heiden, Erdrücken und quer durch solche; Tälchen mit einem Bach', Vj. säidm 'Bett eines Baches (nur bei Überschwemmungen Wasser führend), Tälchen durch einen Uferhang, »Bergbach», Tälchen durch einen Uferhang auf der Heide (bei Regen und während der Frühjahrshochflut Wasser führend)', Trj. säidm' 'kurzer, kleiner Bach, »Bergbach« (d. h. durch eine Uferwand erodierter kleiner Bach), Vertiefung durch einen Uferhang (darin z. B. im Frühjahr Wasser)', Ni. söpm', Kaz. söpm 'Bach, Bachtälchen durch einen Erdrücken am Ufer, »Bergbach«', O. sQpm 'Bach, »Bergbach«'.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom