Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)
Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok 49
CSEREMISZ SZÖVEGMUTATVÁNYOK 51 A fa keményebb, mint az urzsumi és joskar-olai nyelvjárások bizonyos fokig spirantizált t's-je, de azért nem ts. A ke, p§ itt is k%s, pVs. A hangsúly sokkal gyengébb, mint az általam tanulmányozott más cseremisz nyelvjárásokban. Nemcsak nekem, de a segítségemre levő cseremisz nyelvészeknek is nem kis fáradtságába került a hangsúly helyének megállapítása. A dalokban pedig a hangsúly jelentős mértékben a ritmus függvénye. Ez utóbbi jelenséget különben a hegyi-cseremisz nyelvjárásban is tapasztaltam. Végül hálás köszönetemet fejezem ki BEKÉ ÖDÖN akadémikusnak malmizsi gyűjtésemre vonatkozó értékes észrevételeiért. Ugyancsak megköszönöm L. P. GRTJZOV kandidátus segítségét, aki a nyomdakész cseremisz szövegeket ellenőrizte. Joskar-olai nyelvjárás 1. &o"Y}go kuyoza' olma-pwm sênda'. izi' i'Mdße-sa'mMsmiie'n o'Zoí to'sko: ,,t'safsa'i pe's' so"r\go ola't ße't, ti'ö§n olma'Zdm ko'tskon o't ket!" ei, onoka'mea'mdís md'i ko'tskon o'm ket lem; te' kotsk^ôa' ßara' !" mane's. 1. Az almafát ültető öreg Egy öregapó almafát ültet. A kisgyerekek odamentek: „Nagyapó hiszen te nagyon öreg vagy, ennek az almáját nem eheted!" „Ej, unokáim, ha én nem ehetem, majd ti eszitek !" mondja. 2. ko'kt^n kaje'n o'lott'soöora'ste. o'ndzo>Hs ka'isdze pwm ayue'n kólbe'n, ser\ga'isdn to'lsoz&m lopsa'lm pe's t'so't ë'êndza' ydßsdn i kdisksra'l kolôe'n: ,,oi, oi, ëdndza'm pd'tds! mane'à. ,,taw ai'e td'i kofse'n ko'lôos^t's ßo'storom, uke' yen, ko'k sdndza'ye pâtara' d'I'e," mane'S. 2. A felesleges hala Ketten mentek az erdőben. Az elöl menő meghajtott egy fát, [amely] a hátul jövőnek a szemét nagyon erősen megcsapta és [az] elkiáltotta magát: „Ajaj, vége a szememnek !" mondja. „Köszönöm, [hogy] te megfogtad a veszszőt, különben mind a két szemem kiütötte volna", mondja. 3. kuzo-jo'l sorja' őe'ne pwrmo omarta' ßo'zosto sdndze'n o'Zoí i oXa' pwrmo: ,,mola'n td'i sdrfi:, mane's, so'kso ke\tse yo'ôom o't lek?" ,,oi, mane's, md'i pe'S koja' ola'm.ko'k pwt sele'm o'lo" mane'S. £§r}a'ze ol'a' purm^la'n: ,,a td'i pila'nêste jura'ndste mola'n o't lek?" pwrmoze óta' : ,,oi, md'jän ßorye'mze moya'ne ße't t'sa'ple, nöra'," mane's.a t&'öo omarta' ßokte'nze maska' kija' <z>lma'§ .maska' to'öo ko'k pwt sele'ödm kotsne'ze ólma' S, rua'lodsto'ö&n k§t-kopta'[kJ-kdtsên .kuzo-jo'l ëdiqa' ße'le tsor\este'n ka'jdá. ,,ka'k, mane's maska', ße't tiét-o'k ol'e'n ëdndzaste'p, k^'S pore'n ka'jdé?" ö'r&n ko'öo maska'. . 3. A szúnyog, a bögöly és a medve Egy hosszú lábú (tkp. hosszú láb)1 szúnyog és egy bögöly egy fatönk gyökerén ültek és [így] szól a bögöly: „Te szúnyog, mondja, te miért nem 1 Szúnyogfajta neve. 4*
