Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)
Tanulmányok - Mikó Pálné: A minimális szókincs kérdéséhez 137
A MINIMÁLIS SZÓKINCS KÉRDÉSÉHEZ 141 civilizáció nyelveinek terjesztésére, ebben látva az elmaradott területeken a nyomor és tudatlanság elleni harc egyik eszközét. Tudvalevőleg — különösen az afrikai nyelvek igen magas száma miatt — a gyarmattartóknak ma is gondot okoz, hogy milyen nyelven sajátíttassák el az elmaradott országok bennszülött lakóival a hygiénia, gazdaság, technika stb. alapvető fogalmait — úgymond: —„qui aideraient ces populations ,,sous-développées" à améliorer leur existence matérielle et à élever leur niveau moral et intellectuel".15 A regionális és helyi nyelvek megfelelő fejlesztésén kívül elsősorban a franciára és az angolra gondolnak. S az európai ,,közös piac" létrehozásakor hasonló értelemben szólal meg a Le Monde cikkírója, HERVÉ LA VENIR: ,,Le français, langue d'Europe" c. cikkében,16 amellett érvelve, hogy a „közös piac" országainak hivatalos érintkezési nyelve a francia legyen, ne pedig az angol: „il est nécessaire ... de donner à chacun des peuples d'Europe un langage commun; (qu') une langue étant susceptible d'être admise et enseignée dans chacun des Etats d'Europe devienne le véhicule d'une culture, d'une civilisation". Az angol nyelvet nem tártja eléggé európainak: „il constitue en fait un agent d'américanisation" (sic!), szerinte a francia nyelv nemcsak a neolatin nyelveket beszélő országokban, hanem a többiben is képes arra, hogy kontinensünk szellemének és hagyományainak leghűségesebb kifejezője legyen. F. WALTER is erről ír a már idézett UNESCO-kötetben. Mivel a nyelvtanulás problematikája rendkívüli módon foglalkoztatja a modern embert, ezért sokan vélekednek úgy, hogy az egyik legelterjedtebb nyelvet kellene megtanulni. De: ezen a téren nem lehet szó objektív döntésről: ,,Le choix de cette langue universelle dépend presque toujours de la nationalité de l'intéressé".17 3.6. Ha a fentiekhez hozzávesszük még a bevezetésben említett szerzők által felvetett süketnéma-oktatás és gyorsír á4s tanítás szempontjait, akkor nyilvánvaló, hogy különböző elméleti, ül. gyakorlati célkitűzések eredményesebb megvalósítása érdekében egyre jelentősebbé válik a szókincsminimum rögzítése és meghatározása. ANTAL LÁSZLÓ szerint a szótárkészítők számára fontos útmutatást ad a szavak előfordulási gyakorisága.18 4.1. A minimális szókincs összeállításának szükségessége egyszersmind felveti a válogatás szempontjának kettős arculatát: a mennyiség ós a minőség kérdését. Hogy hány szót tartalmazzanak a minimumszótárak s hogy mely szavakat kell feltétlenül felvenni a jegyzékekbe, azt sokféle kísérlet alapján tanulmányozhatjuk. „Les langues modernes ont un vocabulaire immense, enrichi de tous les apports de la technique et infiniment diversifié par une civilisation complexe. Combien de mots restent ensevelis dans les dictionnaires et ne viennent jamais sur nos lèvres!" — írják az Elaboration du français élémentaire szerzői,19 a modem fejlődés új szavainak láttán szembe-15 GÍJTJGENHEIM — MICHÉA — REVENC — SATTVAGEOT: L'élaboration du français élémentaire, Paris, 1956, 7. 16 Le Monde, 1958. III. 19. 171. m. 295. 18 „Megjegyzések a szó-állomány statisztikai vizsgálatáról." MNyőr, LXXXIII, 307-311. 191. m. 9.
