Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

40 FOKOS DÁVID пищп berwi garan, agitki surummen 'он лук свой взял, к тайге пошел' (uo. 302); alagumni, munewe icemmen, ene eja-wal дипе, surummen Teeren 'учитель на нас посмотрел и, ничего не сказав, вышел' (ио. 183); — igei alakkal: пцщпте irektelwe цдцггап, ugulctaran, tireren пищптап 'шесть лиственниц повалил, свалил, придавил его' (Материалы по эвенк, (тунг.) фольклору 73) | alamu tban is mindkét szerkezet használatos (a kötőszó nélküli mellérendelés és a gerundiumos kapcsolás): ajir rphlrigi, humaw ajirlan 'der Spiess bekam Angst und [tkp. 'megijedvén'] durchbohrte den Seehund' (BENZ., LamGr. 132).;— Nuka gutkij hurrm, gulaj essan 'Lukas ging nach Hause, er kam zu Hause an' (uo. 123); munu hupkuecottd, munnun ukcdnnottd, tdhrju tdhrjdggottd.'man lehrt uns, man unterhält sich mit uns, man erzählt Geschichten' (uo. 126). — Ы bagikar tegrem, tettem, awram 'я утром встал, оделся, умылся' (CINCIUSZ, Очерк грамм, эвенск. (ламутск.) яз. 174); епти тепкеп draw cer\etkeren, bagikar hisecin gebennegewur magran 'мать сама рыбу на удочку ловила, утром и вечером поесть ловила' (uo. 182); Ы adirakan-da pekteruriw, ecu nawkan; gew pekterenen, man 'я несколько раз стрелил — не попал; мой товарищ выстрелил — убил' (uo. 183); Ы поцтап (helikiw) elralram, esem mamáira 'я ее (куропатку) пожалел, не захотел убивать' (uo. 188). ß) a mandzs uban azonban általában — bár nem kizárólag — a gerundiumos szerkesztésmód használatos. PL: si böde isinafi, magige tejeji, buda $efi, dere obofi, gaj giki 'te hazamenvén, egy keveset pihenvén, megebédelvén, arcot megmosván, aztán gyere el ( = menj haza, ebédelj meg, mosdjál meg s aztán gyere el)' (BUDENZ: NyK. XX 390). (BUDENZ uo. megjegyzi, hogy a -fi végű alakokban gerundium praeteritivel van dolgunk, ez azonban mint „gerundium copulativum —mellérendelő mondatkötő jellemével" is szerepel.) | nanaj (Kur-urm.): haj mindule emejgi emere 'снова ко мне идет и идет' (SZUNYIK, Кур-Урм. диалект 155) | nan. (Amur): noani omoktawa, goloci kunkelemi, silan bojali%ani 'он яйцо, о камень колотя, едва разбил' (AVRORIN, Грамм, нан. языка I 182); jerjur sirjaktani gukeci laktomi gekeiyeni 'шерсть волка, ко льду приклеиваясь, замерзла' (uo. 183). Még meg kell jegyeznünk, hogy ВЕКЕ (KSZ. XV 67—8) hasonló szerkezeteket idéz a cseremiszből és a votjákból, de joggal tatár, illetőleg csuvas hatást lát bennük. Figyelembe veendő, hogy ezt a szerkezetet még a votjáknak a testvérnyelve sem ismeri, azonfelül éppen a csuvas eredetű -sa határozói igenévi képzőt használják ebben a votják szerkezetben; ami pedig a cseremiszt illeti, itt ezt a szerkezetet (éppúgy, mint az ún. összetett igék használatát) bizonyosan a rendkívül erős tatár hatás hozta létre. IX. Az alárendelő viszony kifejezése Már szó volt róla (a 20. lapon), hogy az urál-altaji nyelvek az alárendelő viszonyt (a hypotaxist) eredetileg és nagyrészt ma is vagy (formai) mellérendeléssel, vagy kötőszó nélküli (tehát jelöletlen) alárendeléssel, vagy — főleg — az egyszerű mondatba beolvasztott igenévi szerkezetek segítségével fejezik ki; a kötőszós alárendelés azokban az urál-altaji nyelvekben, ahol ma megvan, későbbi eredetű. Amennyiben tehát nem egyenesen idegen kötőszó átvételéről van szó (mint például a zűrjén ste [< orosz что] esetében), vagy nem