Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

URÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 39 A gerundium copulativumos kifejezésmód tehát nem urál-altaji nyelvi sajátosság, de az altáji csoportra mindenesetre jellemző. Itt csak kevesebb példával fogjuk ezt a nyelvhasználatot megvilágítani.15 a) A török nyelvekben: k-t.: anasy qadz Icündä Icàlib süt birib barur arái 'seine Mutter kam je nach einigen Tagen, gab Milch und ging fort (nach Hause)' (RABI\—SCHINK. 66) | kaz.: min ujanib, torib, jiuinib, ciyib hittem 'én fölébredve, fölkeltem, megmosakodtam, és kimenve elmentem' ('én fölébredve, fölkelve, megmosa­kodva [és] kimenve elmentem') (BÁL. III 64) | karács.: q'iz q'orqru'p izinam q'ajtVp ¥et%e'ndi 'das Mädchen erschrak und kehrte zurück' (PROHLE: KSz. X 274; 1. még uo. 234) | o s z m.: gelüp gitti 'jővén ment (jött és ment)', alup satarim 'eladván megveszem (eladom és megveszem)' (KUNOS: OTNy. 301; ,,a mondatban az és kötőszó helyét pótolja" uo.) | c s u v. moïbzàna Tcajzä vyrt! 'menj a fürdőbe (és) feküdj le !' (MÉSZ. II 245); poféi1 pörnbíe tatsä parózdé 'egy-egy ujjat leszakítva odaadták' (uo. 331); eb éiraza toprem 'én keresvén megtaláltam (azaz: én kerestem és meg is találtam)' (BTJDENZ: NyK. I 422). [Irodalom: RADLOEF, Alttürk. Inschr. 121; RABI\—SCHINK. 66; MUN­KÁCSI: UF. V 176; BEKÉ: KSz. XV 69; stb.] b) A mongolban: k h.: untáéi eblegä 'lag und schlief ('schlafend lag') (POPPE, KhGr. 85); ei saiypr] gutpl emsëd sügi bai 'TLI HafleB KpacHBtie canorn CHAH!', T. e. «HafleHb KpacHBbie canora H FIOCHAH!» (POPPE: CrpoH xaJixa-MOHr. H3. 20); gurbvr] yücüdnig abaicäd, gurbvr] dabyvr temdr baisindv yigi cö%ilci%öd, yßndv gurbvr] %ücitdnig abcirsvnär] meddgddci%ëd, borv %üdd dab%igi ofygai 'Tponx CHJibHbix yßeAfl, B Tpex3Ta>KHoe >Kejie3Hoe 3AaHHe ca>Kan 3anepeB, xaay o AOCTaBKe Tpex CHJibHbix COOÔLUHB, nocKaKaJia (jinca) K cepoMy MaJibqHKy' (uo. 21) j kalm.: neg ike yasäta gerin gazä irdz büyäD emslan awäD möfän tusäD ypyän mörilarn, %olwäD emslärn oro fasvdz awäD öwgn kepPwä 'ausserhalb eines Hauses mit einem grossen Schafstall stieg der Mann ab, zog den Sattel ab, band Füsse des Pferdes, band das Schaf mit dem Pferde zusammen, machte sich ein Bett mit dem Sattel und legte sich nieder' (KM. 24) | b ur j.: Avel gezi düjä bujansa jabadalda %ara büza, düjä alaza, del%eidä egen türü yü alahan yun gülhän Kain gäsi 'Abel nevű öccsének erényes életét irigyelt, öccsét megölt ós a földön legelőször ölt ember Kain nevezetű' ('Káinnak hívják azon embert, aki öccsének, Ábelnek erényes életére irigykedett, őt megölte és a földön legelőször embert ölt') (BÁLINT: NyK. XIII 230). [Irodalom: POPPE i. h.; BÁLINT i. h.; stb.] c) A mandzs u-t unguz nyelvekben: a) a tunguz nyelvekben: e v e n k i: igenévvel (1. fent) : tadu nur]artin hawalgawhil, derumkicegetühil 'TaM OHH paöOTaioT, oTAbixaioT' (KONSZT.—LEB. 246); — gerundiummal: 15 Itt figyelmen kívül hagyjuk az ún. összetett igéket. Ezekkel más alkalommal kívánunk foglalkozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom