Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

TJRÁXI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 37 'Kinder habend', muraikasai (Phir.) 'diejenigen, welche Pferde haben'; 1. még uo. 20. Ez a melléknév lehet jelző (és állítmány), de határozó is a mondatban: ujun anrßnirplkan kur\a 'ein neunjähriges Kind', nor\artan hutdlkdSdl 'sie haben Kinder' ('ők gyermekkel bírók'), tarák bdj gulkan 'dieser Mann hat ein Haus', és: bi molkan dmrdm 'ich kam mit Holz', bdjil rjenalkasal tuttitdn 'Leute mit Hunden liefen herbei' (i. h. 29—30). A határozói használat essivusnak magyarázható: 'én mint fás (fásán) jöttem', de gondolhatunk arra is, hogy, mivel a tunguz nyelvekben a melléknév minden rag nélkül határozószó is lehet,13 ilyen esettel állunk szemben itt is. (Érdekes, hogy ugyanilyen hatá­rozói használatot látunk a szamojédban a -savaj képzős mellékneveknél; 1. N. SEBESTYÉN: NyK. LIX 81). CrNcrusz (i. m. 111) szintén idéz példákat erre a képzőre : emerec tobaralkan molimrja turgun mow cikiwattan 'ApoBOCeK, HMeiomHH ocTpbift Tonop (vagy: ApOBuceK c ocTpbiM TonopOM) öbicTpo pyÖHT ApoBa', noiqan gurgi hutelken 'y nero ABoe AeTeM' («ÖyKB.: 'OH AByxAeTHbiH'»). Részletesebben NOVLKOVA foglalkozik ennek a képzőnek comitativusi szerepével (i. m. 182).14 Hangsúlyozza, hogy ez az elem közel áll az esetrag­hoz, de mégsem az, hanem határozottan nomen-possessoris-képző (élettelen tárgyakkal kapcsolatban 'c qeM?, MTO HMeroiHHH?, ^GM oŐJiaAaKmniH?' jelentéssel). Ilyen szerepű pl. ebben a mondatban is: ttinïge iluïken tolla descin 'KHHra c KapTHHKaMH jiOKHT Ha cTone' (T. e. Ha CTOJie JIOKHT KHHra, coAepwamafl KapTHHKH). Egyéb példái: P'jadamörjvlqanrjinu huttSn TlflAa c najiKOH (oÖJiaAafl najiKOH, HMefl najiKy) norHancfl 3a coöaKOH', fi Hfadjralqan mol'erem 'n c BeApoM noiujia 3a BOAOH'. Már utaltunk rá, hogy egy másik végződés: a -nan is nomen possessoris képző és kapcsoló funkciója is lehet. Pl. ev.: bi girklnen rjenecew'n H TOBapnm, (H c TOBapHmeM) UIJIH', asï hutenen tewlinësincën 'weHiiniHa H CHH (>KeHiHHHa c CHHOM) yiiiJiH no flroABi' (VASZIL., CJIOB. 1958, 672); bejeiken amlnän surucël 'Manb^HK H OTeu (ero) yinjin', bi girklnen alagügaran 'H H (MOH) TOBapHm, y^HMCfl' (uo. 778); ama girklnen surucel 'oTeu; ymeji c TOBapHmeM' HJIH 'oTeu, H TOBapnm. yuiJiH', nurjan asinan nulgisinen 'OH oTKO^eBan c >KeHoM' (uo. 678); tdrd bdp aürkändn 'jener Mann, dazu die Frau. . .' (> 'jener Mann und seine Frau'), aklnan ndkungn '(dazu der ältere Bruder, dazu der jüngere Bruder >) sowohl der ältere als auch der jüngere Bruder'), jäwdlwd ahinanma 'den Teufel mit­samt seiner Frau' ,, {-nan mit Akkusativsuffix !)" (BENZING, Die tung. Sprachen 73, irodalommal). VASZILEVICS duális árnyalatú képzőt lát a -wím-ban és utal arra, hogy ,,-nanB BocTO^Hbix roßopax [ynoTpe6jiHeTCH] B3Ha^eHHH ABoMcTBeHHoro HHcna: akinan 'ABa 6paTa', omolginan 'ABa Cbma' "(i. h. 672); uo. a 778. lapon még a következőt állapítja meg: egyes nyelvjárásokban ez a képző «cy(J)(J)HKC MHo>KecTBeHHoro HJIH ABOHCTBeHHoro MHCJia: akunän '6paTbfl, ABa öpaTa'..., npn HMeHax-Ha3BaHHHx AeTeHbiuieH—cy(|)(])HKc, o6o3HaHaiomHH caMKy BMecTe c AeTe-HbiuieM: sönrjan 'TenëHOK (OJICHH)' — sönr\anän 'Ba>KeHKa c TeJiëHKOM'». BENZPNG (Die tung. Sprachen 73) (kérdőjellel) ,,Kollektivsuffix"-nak tekinti &-nan-t. (Vö. még a BENZING idézte irodalmat: POPPE: Commentationes Litte­rarumSocietatis Esthonicae XXX, 508—10 ésMENGES:UAJb. XXIV, 114—8). 13 L. pl. BENZING, Die tung. Spr. 94, LámGr. 67; RAMST.—AALTO, Einführung II 23 stb. 14 Megjegyzi (uo.), hogy bővebben munkája második részében fogja ezt a képzőt tárgyalni. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom