Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Finnugor szófejtések 347

350 KÁLMÁN BÉLA jukondai adatom is van: tomp jaydttdl läp-märtäwa : a sziget folyókkal van összeszorítva. Nézetem szerint a maréum a mari 'szorul, szűkül' igének -s képzős származékából való befejezett melléknévi igenév. Maga a *marsi ige ugyan nem mutatható ki, sőt önmagában az -s képző is elég ritka. Van azonban marédmi 'unatkozik' ige, amelyben könnyen felismerhető a közönséges -m mozzanatos képző, vö. táuti 'rág' ~táumi 'beleharap'; püti 'bök' r^pütmi 'beledöf; muri 'merül' ^jold mürmi 'lemerül' stb. (SZABÓ D.: NyK. XXXIV, 217). A puszta -s képzőre hirtelenjében csak a pojki 'kér, könyörög, imádkozik' ~ pojkéi 'ua.' (VNGy. II, 685) példát tudom felhozni, összetett képzőkben azonban igen gyakori pl. -él : rdti 'üt' ry rátaéli 'vereget', puri 'harap' ~ pur déli 'harapdál', táwi 'evez' ^tawaéli 'evezget' stb.; -ydél : náti 'úszik' ~ nâtydèlawd 'úszkál', vöti 'szél fú' ^porsat vötyaélawat 'a szemetet a szél elkapja'; -sent: jiw 'jő' ^jiééenti 'jődögél', miy 'ad' ^miééentawam 'adott nekem'; -sentcß : jiééentáli 'jődögél'; -elánt: %ajti 'fut' r~> %ajtaélánteyit 'futkosnak', yarti 'húz, von' ~ yartaélánti 'vonszolgat', poryi 'ugrik' ~ poryaélánti 'ugrándozik'; -slent : sumi 'zúg' ^sumaélentas 'zümmögött' stb. (uo. 71—2). Ugyanebbe a szócsaládba tartoznak szerintem a következő — a szótárban elkülönített, de véleményem szerint egy tőről fakadt — szavak: (KARJ.— Toiv. 539a—b) Ni. märem', Kaz. mfyrèm (subst. und adj.), O. mprem 'leid'; Ni. mfaremarf, Kaz. mfyrïmdrf, O. mprëmar] 'leid; leid empfindend'; Ni. má'ram3$a, Kaz. m$,rem3:ti, O. mvrexm3da 'leid werden, anfangen sich zu sehnen'; (uo. 541 b) Ni. m#rHta 'infolge der Hitze od. durch Kohlendunst übel werden'; (uo.) Ni maratta 'in die Lage kommen, etw. nötig zu haben, Mangel empfinden', Kaz. märAdtl 'in Not, Elend geraten, in Verlegenheit, in Angst kommen'; és végül szerintem ide tartozik a RADANOVicstól említett osztják szó is: (uo. 542) Ni. mdféam 'es ist leid', Kaz. mfyré-grri 'beengende, schwüle Luft (im Haus, bei Sommerhitze im Freien)'. Hogy az említett osztják szavak összetartoznak, azt nemcsak a hangtani azonosság igazolja, hanem az is, hogy mindegyik — a szótárban négy címszóba elkülönített szó (ÜL szócsoport) ugyanazokban a nyelvjárásokban (Ni., Kaz. és O.) található meg. Az osztják szó vokalizmusa ősosztj. *3-re mutat (Ni., Kaz. a, O. », vö. STEINITZ, Ostj. Vok. 97). A vogul igére főleg északi adataink vannak, de a KL. d és jukondai a arra enged következtetni, hogy itt az ősvog. *ë nyelvjárási megfelelőivel van dolgunk (vö. STEINITZ, Wog. Vok. 265: PL., Szo. a, KL. d [esetleg a], K. d [esetleg aj). Az ősvogul *é r^ősosztj. *a megfelelés szabályos, pl. vog. É. tal, K..täl ~ osztj. (KT. 1104) Ni. t^t, Kaz. AdA, O. |»J 'Klafter' (~m. öl) vagy vog. É. pal', KL. pdï, K. pdï ~ osztj'. (KT. 775—6) Ni. pdf, Kaz. pdA, O. pp\ 'Ohr' ( — m. fül) stb. Jelentés szempontjából is könnyen megmagyarázható a 'szorít, szorul, szűk' jelentésből az 'unalom, fájdalom, nyomasztó (levegő)'. Ide vonatkozólag elég idéznünk a magyar szorong, szorongás, szorultság, szükség szavakat, de természetes ez a jelentésfejlődés más nyelvekben is, hiszen nyomott lelkiállapotban úgy érezzük, mintha belsőnket valami szorítaná, lélegzetünk is nehezebbé válik. A németben Druck 'nyomás, szorítás; szorongás, fojtott izgalom' (>m. drukk, drukkol) vagy a latin angustiae ^angustia 1. 'szűk hely, szoros'; 2. 'szorultság, korlátozottság, szükség, hiány, zavar' (GYÖRKÖSY) és az ebből származó fr. angoisse 'aggódás, szorongás'.