Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73
A HANG ÉS A SZŐ HÍRÉRTÉKE A KÖLTŐI NYELVBEN 79 határozatlan számú szokatlan, váratlan lehetőség közül melyiket választja a költő és erre jóval kisebb az esély, mint ha meghatározható számú szokott szó közül kellene választanunk. A költők egyéni nyelvét meghatározó törvényszerűségek, a szokatlan szavak törvényei sokkalta bonyolultabbak, mint a köznapi nyelvé. A költő ,,modorosságai" ellenére nehezebben tapintható ki a soronkövetkező elem, a modern versben, mint a köznapi beszélgetés során. Ezt bizonyítják a kísérletek is. Nem adtam meg a költő nevét, ahogyan nem adtam meg a felvett beszélgetés szereplőinek nevét sem. A kísérleti alanyok többsége felismerte Adyt, ki előbb ki később. A beszélgetők a cikkíró egyéni nyelvét, egyéni kötöttségeit nem ismerték, nem ismerhették (csak amennyire a szöveg alapján fokozatosan kibontakoztak). Kedvezőbb helyzetben voltak tehát a vers esetében. (Nem is szólva arról, hogy a kísérleti alanyok egy része feltótlenül olvasta már, ha talán nem is figyelmesen, Adynak ezt a talán kevésbé ismert versét. A két lány beszélgetését pedig félfüllel sem hallhatták a múltban.) Ennek. ellenére lényegesen nagyobbnak bizonyult a vers entrópiája. A mindennapi élet nyelvében láthatatlan, de erős szálak kötik össze a szavakat. Ezekben a szálakban botladozunk szüntelenül, amikor idegen nyelven beszélünk, idegen nyelvre fordítunk. Nem véletlen, hogy a többnyelvű Svájcban született meg a nyelvészeti stilisztika, mely a nyelvnek ezeket az addig még íratlan törvényeit igyekszik kitapintani. CHARLES BALLY francia stilisztikájában9 arra tanít például, hogy a chaleur szóhoz sokféle jelző járulhat. A chaleur lehet suffocante, accablante, tropicale, torride, sénégalienna stb., a froid lehet épouvantable, mordant, cuisant, pénétrant, perçant, âpre stb. Ez a sokféleség abban az illúzióban ringathatna, hogy bármilyen értelmes (tárgyilag megfelelő) jelzőt fűzhetünk a chaleur-höz, a froid-hoz. Könnyen meggyőződhetünk róla, hogy ez nincs így. A froid raidissant értelmes (froid qui raidit les membres), megfelel a magyar dermesztő hideg-neh, de nem használatos, nem posszibilis. Ugyanez áll más szintagmákra, így az állítmány és határozó viszonyára. A grièvement és gravement szó szinonim. Ennek ellenére csak a sebesült lehet grièvement blessé, a beteg gravement malade (I, 70 kk.). Kötöttek, konvencionálisak a köznapi nyelvben, a népnyelvben a hasonlatok is. A németben úgy iszik valaki, mint a kefekötő, a francia úgy iszik, mint a tűzoltó (boire comme un pompier), mint egy lengyel (b, comme un polonais), mint egy szivacs (b. comme une éponge). Az angol fordító szemrebbenés nélkül hallal helyettesíti a kefekötőt, a szivacsot, mert az angolban az iváshoz ez a hasonlat tartozik (to drink liké a fish). A Bürstenbinder, a pompier, a fish, a kefekötö szó szinte közvetlenül az őt kiváltó trinken, boire, to drink, iszik igéhez fűződik, és az igazi kefekötőhöz, tűzoltóhoz, az eleven halhoz alig van már köze. A konvencionális jelző vagy határozó, a konvencionális hasonlat redundanciája igen nagy. Egy újságcikkből kiemelt mondatból („Valósággal elemi erővel tört ki a vita során a kívánság. . .") kipontoztuk a jelzőt. 10 személy közül 9 még a jelző szótagszámának megadása előtt helyesen tippelt, 1 pedig az első hang megadása után talált rá a kihagyott szóra.10 A ,, Forró, testvéri szeretetünket küldjük a román testvérpártnak" mondatban az első jelzőt 10 személy közül 6 első ízben, minden segítség nélkül kitalálta, 1 a szótagszám alapján, 3 pedig az első hang megadása után. Amikor ugyanezt a jelzőt egy Tóth 9 Traité de stylistique française. 2 PIeidelberg—Paris, é. n. I—II. 10 A kísérleteknél először pusztán a mondatösszefüggés alapján próbálták meg kitalálni a kérdezettek a jelző^. Azután a szótagszámot adtam meg, majd az első hangot, azután a másodikat, stb.
