Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Gulya János: A manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez 33

A MANYSI NYELV SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓINAK TÖRTÉNETÉHEZ 49 c) Orosz jövevényszavak:29 107. soloto: (D. nyjt.) M19., VTur., Kg. 30Aomo \ (Ny. nyjt.) Pel., Csd-30Aomo ; VT. *CoAinh ; SCs. CÓAenih 'arany'. —Vö. (KANN. 114) KK. söAAt, P. saAoàt, so Agi, ÉV. sölotá, zöAota, DV. sölot 'Gold, KK. Blattgold' < orosz 30Aomo 'arany'. 108. peksä: (D. nyjt.) DSzo. Peechs,Pichsch30 |

(Ny. nyjt.) SCs. üéKvaa; Kupi'., Karp. ílextaa 'evet' öeJiKa'. — Vö. (MSz.) KL. peJcsä 'mókus' < orosz eeKtaa 'Eichhorn' (KANN., TLW. 234). Mindkét orosz jövevényszó — az orosz—manysi kapcsolatok gazdaságtörténeti hátterét is figyelembe véve — minden bizonnyal az orosz jövevényszavak legrégibb rétegéhez tartozik. Mindkét szó egyes nyugati (déli?) alakjaiban már a XVIII. század második felére lekopott a szóvégi magánhangzó, ami végső soron arra vall, hogy átvételükkor, a XVI. (XV. ?) században (vö. KÁLMÁN B.: NyK. LILI, 154, 169, 170 további irodalommal — e két orosz jövevényszó tanúsága szerint is — a manysiban (a nyugati nyelv járásterületen) még megvolt a szóvégi magánhangzó.31 Összefoglalva az eddig elmondottakat két dolgot láthatunk világosan: 1. a manysi szóvégi magánhangzók előbb a keleti, a nyugati, majd az északi és legvégül a déli nyelvjárásokban koptak le. 2. A déli nyelvjárásban a szóvégi magánhangzó a XIX. század folyamán sorvadt el (vö. KÁLMÁN B.: UAJb. XXVIII, 268), de még a keletiben is megvolt a komi, a tatár ós feltehetőleg az orosz átvételek korai szakában. Ha helyesen határoztuk meg az egyes jövevényszócsoportok, de különösen az időben utolsó orosz jövevényszavak átvételének a korát, akkor a manysi szóvégi magánhangzók tendenciaszerű lekopásának a kezdetét kb. a XV—XVI. századra kell tennünk.32 Felvetődik a kérdés, mi okozhatta, hogy a déli nyelvjárásokban a szóvégi magánhangzó lekopása a többi manysi nyelvjáráshoz képest aránylag későn (a XIX. század elején) következett be. Ügy gondolom, a megoldást a déli (tavdai) nyelvjárás hangsúlyviszonyaiban kell keresnünk. Ismeretes, hogy a manysiban első szótagi hangsúly van (E. ITKONEN: NyK. LVI, 11; STEINITZ, 336; KÁLMÁN B.: NyK. LVII, 132—3, LIX, 245; KANNISTO, TLW. 36—7), melytől csak a déli (tavdai) nyelvjárások térnek el, „ahol rendesen a m á s o-29 A

manysi nyelv orosz jövevényszavainak szóvégi magánhangzóival KÁLMÁN B két helyütt is részletesen foglalkozik (NyK. LVH, 130 — 2; UAJb. XXVIII, 265-8 stb.) ezért itt csak két, fontosabb szót tárgyalok. 30 A

DSzo-i adatok nyugati nyelvjárásból is származhatnak. 31 A

manysi szóvégi magánhangzónak az orosz—manysi érintkezések kezdetén (korában) való meglétét mutatják az oroszba került manysi szavak is: manysiÉ. juchl 'lOKOJia'. (Vö. É. jo%él, jo%l 'szárított és füstölt hal', KL. khülja%el 'szárított halszeletek', (CSEKNY.) johul 'lOKOJia') > or. HDKOJia 'der an der Luft gedörrte u. in Gruben gesäuerter Fisch, nam. Hecht, von dem sich in Kamtschatka Menschen u. Hunde nähren' (PAWL; KÁLMÁN B.: Obi-ugor elemek az orosz nyelvben: NyK. LUI, 167). L. még KÁLMÁN B.: i. h. 155 — 168: zuMea, MCCIAU, (3eAa), MÜHCU, Hupica, nnpu, naüőa ry naüea, nama, CHÜM ~ caíÍMa, uiyHUia, nna, mn szavakat. 32 LAKÓ GY.

: (i. m. 65) a komi szóvégi magánhangzó lekopásának a tartamát hozzávetőlegesen két évszázadra teszi. A magyarban a XI. században már a lekopás útján levő felső nyelvállású szóvégi magánhangzók a tatárjárás korára (BÁECZI G. : Hangt.2 23) kb. szintén kétszáz év alatt koptak le. Ezek alapján a manysi szóvégi magánhangzók, lekopására feltett idő hozzávetőlegesen szintén megfelelhet a valóságnak. 4 Nyelvtudományi Közlemények