Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
A SZTJKGKJTI OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉBŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 275' 3 (9 adat első, 5 második szótagban, 6 nyelvjárásból 4, ill. 1) Az 3 csak Ji, JI', H, c és T után fordul elő (az c nyilván osztjÉ. hatásra állhat 3 előtt, ugyanez a kérdés a V. átírással kapcsolatban is felmerült, vö. NyK. LXI, 261). Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. e ç e, (e) e, e, à à, ô, ô ô, ä Az s- utáni előfordulásban más a hangórtóke: C3H (58) ~ Jg. sdi' 'Sandbank' (2161), Trj. se \ Mj. sdï (818a). A többi nem jésíthető mássalhangzó után e található. Úgy látszik, nem első szótagban is 3 kerül a jésíthető mássalhangzók mögé: K)CT3M 'npeM' H' (65) ~ Jg. iùstèm-wày' 'Gehalt' (374), Trj. iusßm,. Mj. iustem, Likr. iùstg'm, VK. iu'stVm' (19l£>). Szóvégen csak egy 3 található H3 (58, 99 stb.) ~ Jg. ne 'Frau' (1343), Trj. ne\ Mj. ne" (576b, a többi Szurg. nyelvjárásban z'-vel). e (28 adat első, 5 második szótagban, 6 nyelvjárásból 14) Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. e (§ (§)) $ {$> d ) î(§> e(4)) e (£(&>$)) 9(i?>à>à) ô (ö,ä,ü) Nem jésíthető mássalhangzó után csaknem mindig Jg. e, Trj. e, Mj. e> Likr. e, Vart. ö, VK. ô található, más helyzetben eléggé tarka a nyelvjárásköz1 megfelelések sora. Második szótagban a TYERJosKiisrnál feljegyzett e betűknek KARJALAIHENnél i, PAASONENnál e a megfelelője: KHpen (141, 142) ~Trj. Iciri'p', VK. Mriw", Vart. B,rVwr , de Likr. Tclrep" 'Boot'_ (428b). A kettősségre példa: coneK (90) ~ Jg. sàpèk 'Stiefel' (2231), Trj. sâpHk (864b). Van azonban egyformán átírt szó is: HeBpeM (62, 95 stb.)~Jg. newrhn 'Kind' (1451), Trj. neuyre'm' (601b). A exJi'eij (113) esetében talán sajtóhiba az e 9 helyett, a pontos átírás ugyanis a Jg. iàyldr\ 'kühl' (262), mert az e-nek a jésíthető hangot jésítenie kellene (vö. B9HeK 141) ««-< Jg. wdmk 'Besen' (2995), Trj. uuiúfk' (230a). o (48 adat, 6 nyelvjárásból 17) A megfelelések csak a Likr., bizonyos fokig még a Mj. nyelvjárásban nem egységesek : Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. á (a, o, a, à) a (o) a (a, á) a, a, a (a, à) a a STEINITZ szerint a, ÜASTRÉNnál a, a, (o, ô), ASzurg. a.
