Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
274 VÉKTES EDIT H .'•••'..'•'• (50 első és kb. ugyanennyi nem első szótagbeli adat, ezek nagyobbik fele szóvégen, 6 nyelvjárásból 9) Az H szókezdő helyzetben nem jelöl ji- kapcsolatot, vö. HHM9rj (106, 108 stb.) — Jg. Hmdrj 'heilig' (294), Trj. irmdrj (170b); nem is jósíti mindig az előtte álló hangot, pl. HHH (128, 129) —Trj. %înr 'ihr (dual.)'(OL. 211); —JI'HH (61, 65 stb.) —Trj. 41 rí 'sie (dual)' (OL. 211),_Jg. Ç\n (1390); — Ji'nTax9 (56) — Jg. ijiwdm 'essen' (2498), Trj. AitgJ3, Mj. 41^3, Likr. Mta^3r, Vart. ULI VK ntäyAf{ 1099a) stb. Kérdés azonban, honnan tudja az olvasó, palatalizálja-e az H az előtte álló palatalizálható mássalhangzót, s hogyan kell aTHMMHT (83, 104 stb.) szót olvasni; vajon a Trj. p/min' '[ilyen]' (870b) vagy a Trj. t'vmin" 'sellainen (107a), Jg. Bmïnt 'solcher' (955) megfelelőjének-e. Ebben az esetben a szövegösszefüggés sem dönti el a kérdést. A nem palatalizáló hatású H hang értéke első szótagban Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. ' i i *> 2 i i (i) i STEINITZnél i, ÜASTRÉNnál i, Î, ü. Eltérő hangórtékkel: Likr. müV, Vart., VK. múl" 'Mütze' (520a), Jg. kûlam 'aufstehen' (771), Mj. ÏCUA^3, Likr. 1cuMâ:y3, Vart. 1cuLtá\ VK. fflfc'jjft", de Trj. UAMH (465b). A palatalizáló hatású H a TH (49, 88 stb.) — Jg. B 'dieser' (955), Trj. t% 'jener' (895a) kivételével, veláris hangértékû: HHHbTTflX9 (106) — Jg. nonttdm '(aus)ruhen' (1480), Trj. ninrW3, Mj. n$iír ffl3, Likr. nirítay3e , Vart. niúe LÍ\ VK. nin'M (625b). Két esetben áll a második szótagbeli H jésíthető mássalhangzó után. Az egyiket, amely palatalizált hangot követ — úgy látszik — palatalizálja, de ugyancsak nem i hangértékkel, hanem redukált hangként, a másikat nem, s hangértékét; rçaHbTHrçbiHT 'Hcnyrajicn' (116) — Jg. kankdkfntdm 'erschrekt werden' (611), Trj. kantdUin'03 (322b); —ül. TaJi'HJi'Taxg (123)—Jg. tàViUm 'ziehen' (2448), Trj. ^UAÍJMŰ (1038b). A második, sőt 3. szótagbeli H hangértéke egybevetve KAEJALAINEN feljegyzéseivel, más a palatális és a veláris szavakban: Jg. Trj. VK. Vart. Likr. Mj. Ö'-H: i (i) i î i, i i i Ö-H: i i i, I, i i, | i i KABJALAINEN a szóvégen gyakran az elzöngétlenedést is jelölte. Harmadik szótagban redukált hang is lehet az H megfelelője: rçepacnri (100, 108 stb.) — Jg. kofàs-p 'ähnlich' (515), Trj. koràsdp' (337b). Egyébként csak a VK. nyelvjárásban található két kisebb eltérés: uokê£ 'Fuchs' (212b), ill. pQJfê 'Puppe' (665b).
