Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZURGUTI OSZTJÁK NYELVJÁEÁSOK HANGJELÖLÉSÉBŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 273 y (32 adat, 6 nyelvjárásból 11) Az y megfelelői a két szótárban nemcsak a STEINITZ által o-riak írt redukált hang változatait mutatják (melyek egy részét már ö alatt is láttuk), hanem «nnél még többet is: Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. o, ü, do (ai) o, o, d, ê o,o,d,d o, o (d) q, 6 (d) ö, o (d) Az y nemcsak yo, w előtti ,,archifonéma"-ként fordul elő d átírással: cyH9ijK9 (translat. 146) ~ Jg. sd{idr\ ['zajos'] (2160), Trj. soïdrf, Likr. soidrf 'laut' (818b); így vagy ez az adat, vagy a kérdés igényel további vizsgálatot. Mint már fentebb említettük — a Jg. ó* jelet STEINITZ fakultatív változatnak tartja k és s között. TYEEJOSKIN ebben a helyzetben ennek megfelelően — mint láttuk — ö-t és mint most láthatjuk v-t is írt: Kyc9 (53, 98 stb.) ~ Jg. Jcóissd, Jcössd 'Reifen' (804), Trj. Jcös3 (436b). A tankönyv nyelvjárásának és esetleg eszközfonetikai felvételeknek ismerete nélkül, e kettősségre csak a figyelmet hívhatjuk fel, magyarázatot egyelőre nem adhatunk rá. A kérdőnévmás és származákainak feljegyzésmódja utal az ejtési ingadozásokra: MVB(Q) VÖ. 266, Trj. maw/a, mojo (496a); — MVKHM (104) ~ Trj. md&Mm\ mo'Mm' 'wievieP (496a); -—MyBaT (101, 121 stb.) ~ Trj. msuy^f, m^óyg^t 'warum' (496a). Egy másik ejtési ingadozásra utal Hyy (84, 139 stb.) ~ Jg. nör\ 'du' (1380), Trj. nörj (195b), ül. nur] (110a). bi (29 első, 15 második szótagbeli előfordulás, ez utóbbiaknak fele szóvégi helyzetű; első szótagi előfordulásra 6 nyelvjárásból 6 példa van) A finn kutatóknál ennek a betűnek más az első és nem első szótagbeli megfelelője ( ~ STEiNiTznél i, CASTEÉNnál i, Î, e): Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. . 1. szótagban o i i (i) i i i (v) 2. szótagban l, i i i i i i (i) Palatális szóban bi csak jésíthető mássalhangzó után, de i hangértékkel fordul elő: THH9ÍJ9T (plur. 126) rv Jg. tindi] 'teuer' (2548), Trj. tindrf, Mj. tlndrf, Likr., VK. tinarf (1003b); — HHK (140) ~ Jg. riűc 'ans Ufer7 (1357), Trj. nitt (569a); — de Hbip (116) ~ Jg. nur' 'Zaunstange' (1397), Trj. ni'f (590b). Második, ill. harmadik szótagban: KHJi'TbiHH 'noxBajiHna' (100)^ Trj. Jci*Afi£ä73 'rühmen, loben' (466b); — KHT9HTbi (73) ~ Trj. Mtnntl 'beide (455a); —Tenu (106) ~Jg. Jcèttï 'hier' (938); eltérés egy van: KejibiKK9 (106) ~ Trj. mUMs (398a). 'offen'.