Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
272 VÉRTES EDIT STEINITZ a megfelelő Jg.-Trj. hangra az a jelölést alkalmazza. CASTRÉN-nál a, e, ê, FSzurg. a, e, o ASzurg. a található. E megfelelés alól jóformán nincs említésre méltó kivétel, legfeljebb azr hogy a Jg. iáyfi 'kalt; Kälte' egy összetételben jdyli alakú (262), továbbá a Mj. iäux 'Barsch' (134a) szóban nem a a tőhangzó. Érdekesek a VK. nem redukált hangú megfelelések. Megjegyzendő, hogy az egybevetett szavak V. e, ô és ritkán 9 tövű szavaknak felelnek meg. y és H) (y 53, K) 12 előfordulással, 6 nyelvjárásból 9, ill. 2) E két betű ugyanazt a magánhangzót jelöli, a K> azonos hangszínű az y-val |- előtéttel, tehát a K)-t TYERJOSKIN My-nak is írhatta volna. K> csak szókezdeten fordul elő elvben magánhangzó után is (erre azonban nincs adatunk), továbbá jésíthető mássalhangzó után, vagyis a Szurg. osztjákban l, n és f után. Az y, K) hangórtéke következetesen u : Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. U U U U U II STEINITZ jelölése u, CASTRÉNÓ u, u. Az u váltakozhat o-val, vö. Jg. Içùmp * 'Welle' (565), Trj., Mj. tfùmrp e , Likr., Vart., VK. Uonïp' (306a). Más magánhangzó, jelentkezik egyes nyelvjárásokban a többi nyelvjárás tőbeli w-ja helyett: Vart. uint'dw' 'Gefäss' (232b) és VK. %äjfö$a\ Vart. Jeä/jdLi 'klettern' (296b). Szó végen csak egytagú szóban fordul elő u : TK) (108, 120 stb.) ~ Jg. icü 'jener, der' (953), Trj. t'ù (896b). ö (10 adat, 6 nyelvjárásból 6) Nyolcszor K, kétszer B után fordul elő. Jg. Tri. Mj. Likr. Vart. VK. ö (ói) ö 6 6 ő13 ô (ô) m STEINITZ rendszerében ez a Szurg. 6 hangnak felel meg. (ÜASTRÉNnál többnyire o található az idetartozó szavakban, de előfordul o, sőt a és a is.) A Jg. ói STEINITZ megfigyelése szerint az ö variánsa le- és s között (i. m. 32), egyetlen idesorolható példánk is ilyen: KÖCTa (60) ~ Jg. Jcóissdm 'abbrechen' (805). A B-t követő ö esetén a VK., Vart. és Trj. magánhangzókép viselet a fenti. A többi nyelvjárásban, úgy látszik, módosult a hangszín, s itt nyilván a vokálist követően kifejlődött yo hatása okozza az eltérést. A Jg-ban velárissá vált: wçw' 'Kraft, Stärke', wofckjj 'stark' (2968), a jelenség lehetséges magyarázatát adja STEINITZ (i. m. 74 1. 171. jegyz.). ABÖB (60, 118 stb.), BÖKK3ij (139, 140 stb.) átírása KARJALAINENUÓI két Szurg. nyelvjárásban mutat a várhatótól eltérő vokálist: Mj. uőu%, uő^kpr], Likr. UQOUX, V&Vlffl** W^&fflft uàœ'lcqrt 'Kraft' (211b) 'stark' (212a)"" © 13 Egy példa kétféleképpen van feljegyezve: Vart. MÓL, ML 'Wort' (462a).
