Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

264 VÉRTES EDIT azonban talán nem érdektelen bemutatni, hogy y és iï, ill. k, vagy k és r, % interdialektális megfelelést is gyakran megfigyelhetünk: MGK;C9IJ (51, 135) ~ Jg. moksdr} 'Coregonus moksun' (1243), Trj., Mj. mőksdjj', de Vart., Likr. m5Xsfdrf (515a); yTbX3Ji' (69) ~Trj. 'u'frdA 'weich, feucht' stb., Mj. iït'gdA, Likr. uH'ydfî, de VK. ust'Udt, Vart. ùt'kdL 'klebrig' (93a). Hangátvetéssel "bonyolított eset: KyTbxap (69. 115 stb.) ~ Trj. kot'raf, Likr. kotrar, de VK., Vart. kofárki", Mj. köt'kdr' (441b), Jg. kôÏÏkdr 'gestreiftes Eichhörnchen' (817). A szó végén is vannak hasonló megfelelések: qeimax (55, 112) ~ Jg. tsoptsdf 'Johannisbeere' (2787), Mj., Trj. tsopßdg (957b), de VK., Vart. tíou (0%, Likr. vsoßßdU, itt a Likr. -ß- sem a szokásos -p- realizációt képviseli. À rçaHTex 'osztják' szó PAASONENnól kantôy ós kantdk alakú (406), de ez utóbbi feljegyzési módot a következő szó kezdőhangjának hasonlító hatásával magya­rázhatjuk: kantdk-kö. A legbonyolultabb a labiális palatoveláris spiránsok átírásának és nyelv­járásközi megfelelésének kérdése. PAASONEN a Jg. nyelvjárásban a k, k és r] betűjelen kívül ko, ko, r)o-t is használ s ennek megfelelője KARjALAiNENnél a Szurg. nyelvjárások közül a Trj., Mj. ós Likr.-ben többnyire tartalmaz vala­milyen -w-szerű elemet. TYERJOSKIN könyvében ezekben az esetekben is K, rç, ill. rç található (CASTEÉN jelölése w, g, x): Ji3K (59, 150) ~ Jg. leko 'Weg'. (1019), Trj. leyk, Mj. lèyk, Likr. ttyk, Vart. lak, VK. lö'k (472b); — eK (61) ~ Jg. ièko 'Tanz' (361), STEINITZ átírásában is jek0; — eKTa (61) ~ Jg. iïkokodom ièkoLdm, fikoà 'tanzen' (361), Trj. %$%MqZ3, Mj. ie"uktM3, Likr. ie*M%tày3e (ßulca'), vö. VK. iö*%tä, Vart. iokLi" (141b), CASTRÉN feljegyzésében jikum, STEINITZ átírásában jeko ~ jiko ; — CHKK3IJ (97) ~ Jg. s\kokou 'schön' (220Ï), Trj. sïu'ktjrf, (kop.) si^kr^f (835b). — fli^y, 'AOMOH' (63, 67 stb.), nrçyH, 'ÄOJva' (63, 65"stb.) H^yHaM 'ÄOMOH'(67, 116) —Jg. iakokodo 'nach Hause', (345), Trj. iäuk3, iäw'h, iauMnam', (kop.) iä^hnam', Mj. iâuk.3, Likr. iâçh, de VK. icfïï, Vart. iqek 'nach Hause' (143a), Jg. iakokodon 'zuhause', Trj. iäiüat/ (uo.). Van rá egy példánk, hogy PAASONEN nem jelölte a labializációt, de KARJALAINEN a Likr. nyelvjárásban igen: MSK; (47, 101 stb.) ~ Jg. mbk 'Kind' (1239), Trj. mo'k, Mj. mök, Likr. mœuU, Vart. möek, VK. mo'U (503a), de a szár­mazékok között Likr. mœfk}\ï) és Mj. mpiUjjn 'hoch' (503b) is yo-s\ Hasonló a helyzet az r/-nel kapcsolatosan. Ha a TYERJOSKXisrnál levő ij-nek akár szóközépi, akár szóvégi helyzetben PAASONENUÓI rj, r\ felel meg, akkor ugyanez a jel található KARjALAiNENnél is: MyijipJi (59) — Jg. miirjkU (mùjirlhn) 'Knoten' (1292), Trj., Mj. mu'npV, VK., Likr. munkdV (517b). Az íj "átírásával kapcsolatosan egy eltérés észlelhető, de ez nem átírási, hanem denazalizációs kérdés: Keji'ij9Ta (lat.) 'K npHCTaHH' (94) — Jg. kè^yat 'Hafen, Landungsbrücke' (629), Trj. k^ATdt (467a), de a Mj. — valamint a Vj. és a DN., C, Kr., Ni., Kaz., O. és PAASONEN KO. adata —r\ jellel: Mj. kçAïjdf (uo.). Rendszerint KARJALAINEN átírásában is jelentkezik a labializáltság, ha TYERJOSKIN ÍJ betűjének PAASONEN átírásában rjo felel meg: ey (61, 66 stb.) — Jg. ièrjo 'zehn' (365), Trj. iémf (156b, STEINITZ átírá­sában jerjo, CASTRÉNnél FSzurg. jor], ASzurg. jeurj). Az rjo PAASONENnél legtöbbször az rjoko kapcsolatban fordul elő. Mint STEINITZ hangsúlyozta (GOstjVok. 7), KARJALAINEN az [rjoko] kapcsolat labializáltságát csak a fj betűnél tudja jelölni. HäijK (57, 107 stb.) — Jg. iárjoko 'Eis' (300), Trj., Mj. igMrfP, Likr. iänrfk, VK., Vart. iôrfk (159b); — náíjK (51, 57 stb.) — Jg. ppjoko 'Zahn; Zacken' (1708), Trj. p'âuïjk', Mj. pâurfk, Likr. päyrfk (s más magánhangzó-hangszínnel is),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom