Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A. SZUEGUTI OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉRŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 265 VK. p'orfk, Vart. pórj'k (689b), CASTRÉN ASzurg. parik. Szóközópi előfordu­lásban: Ji'äiJK3p (119, 134) '^ Jg. Lárjohodor 'Maus' (2471), Trj. AáurjJ{9f,Mj. AágrjUdr'', Likr. êdMrjPer', VK. iórjkdr'', Vart. LŐrfidr' (1068a); — cayKTaxa (108, 140) ~ Jg. sjrjokodom, spjokoiam, de Sdrjkà 'schlagen, hauen' (2147), Trj. sa%rftôÏ3, sï%rjl<(£mr ), Mj. sjmjt¥3, Likr. sa^rfßy39 (852a), CASTKÉN feljegy­zésében: senkim STETNITZ átírása särjoko-. Mélyhangú szóban kevesebbszer fordul elő az rjo [&]-val: flijrçTaxa' (78) ~ Jg. ianoko'tn 'gehen, wandern' (240), a szó megfelelőjét KARJALAINEN a Szurg. nyelvjárásból csak továbbképzett alakban jegyezte fel -— a labializáció minden nyoma nélkül: Trj. iafjH'jfä^ 'gehen, zu Fuss gehen, wandern' (156a), vö. még Trj. ^ar;kip'dy9Afä^3 'besuchen' (155b). Más esetben is van rá példa, hogy a Jg. -rjo-, -rjoko-nak KARJALAINEN fel­jegyzésében labializálatlan a megfelelője valamennyi Szurg. nyelvjárásban, pontosabban csak fakultatíven labializált: Ji'atjTa (51, 140) ~ Jg. LafoXoVom, Lakóiam, de imp. Lqftà 'hineingehen, hereinkommen, eintreten' (2370), Trj. ]{qr\iah, de peri. AŐÍujjím', AÖMrf (a jelenben és a parancsoló módban csak -rj-), Mj. AäMaPs, Likr. êârltây3%V'K. vo^ataH, Vart. Lvrfaicù (1069b). Másik hasonló példa"—helyenkéntTrj."Mj. Likr. &>f jelöléssel: ji'ai-jrçji^B'JIIOÖI M' (106) ~Jg. lArjoko^om, Là"]okoLdm, de i.àj]kà 'lieben; wünschen, wollen' (2374), Trj. AqrftäH, ill. imperf.^Aqrika's, prêt. Aaur^dm', perf. Aà^nU, Mj. Aqrj'W3, Likr. $élf#£Y3* (êq/iMê), VK. ÍP*!Ía*píf, Vart, LvrjkàtcC (1069a). Az eddigi példák igazolták azt, hogy a ko (ko), rjo, jelnek KARJALAINEN -nél is labializált k, k, rj (/]) felelhet meg a Szurg. nyelvjárások közül a Trj., Mj. és a Likr.-ban (a VK., Vart.-ban egyetlen esetben sem). Ezután,arra a kér­désre kell válaszolnunk, hogy elfogadható-e STETNITZ megállapítása: „Labiali­sierte Palatovelare [ko] und [rjo] als besondere Phoneme10 kommen nur im Surg (Trj. Jug.) vor" (GOstjVok. 7). STEINITZ másutt is említ még egy labializált palatoveláris Szurg. hangot — Trj., Likr., Mj. yo ^ Jg. w (i. m. 111, 117, kk) — melyet szintén önálló fonémának minősít (i. m. 118), ezért e kérdésre csak a yo-re vonatkozó megfigyeléseink rendszerezése után térünk ki. A STEINITZ jelölése szerint y0 jellel jelölt hangot KARJALAINEN — STEINITZ megfigyelése szerint — nyolcféle módon jelöli. Palatális szavakban szóközépen -uy-, szóvégen -u%, mélyhangúakban viszont -u, ill. labiális magánhangzónál -Û után ír szókozépen y, szóvégen % elemet, s ez utóbbinál is még külön jelöli a velaritást (~ux, -uy-, ill. -V-%, -u%, -vy-, ?V>J-) (i. m. 117). Ami a jelölésmódot illeti, a tarkaságot bonyolíthatjuk, még ha nem is vesszük tekintetbe a Likr. feljegyzésben használt labiálizációs jelölésmódokat (a sor. fölé írt kis ö, o, o vö. KT. XXX—XXXI): uk, %% írásmód is előfordul nemcsak a Likr. nyelv­járásban (ahonnan a KT. i. h. is említi), hanem a pl. a Mj.-ban is. Arra is akad példa a vizsgált szókészletben, hogy a labiális és a spiráns elemet KAEJALAINEN azonos nagyságúnak jelölte: Trj. Muydrtq^3 'kochen' (388b), Likr. kg,uyi' 'Kuckuck' (387a), Mj. cíuydA 'Narte; Schlitten' (29a). Egy esetben pedig hiány­zik a spiráns elem: Trj." kiuri\ pl. kiurif, kiuyn 'Wuhne, Eisloch' (390a); minthogy azonban a Likr. kûuyri" és Mj. kiuyri" adatban — s az egyik Trj.­ban alakban is — van -y- is, a csak -u-s adatok, esetleg sajtóhibák is lehetnek. 9 A k ~ r -vel kapcsolatosan vö. 260. 1. és 6. jegyz. 10 Én ritkítottam.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom