Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213
TTEÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 221 стакан чаю-val szemben az evenkiben a mértékjelölő főnévi jelző ugyanabba az esetbe kerül, mint jelzett szava: ekintin ulilce nurjarwatin, ganme tig Iwe ukumniwebucen 'сестра кормить их стала, десять чашек молока дала' (%апте 'tízet', tigelwe, 'csészéket', ukumniwe 'tejet'); bejeiken hutakacanme narjtalwa iniren 'мальчик принёс мешок орехов' (hutakacanme 'zsákocskát', narjtalwa 'mogyorókat, cirbolyatobozokat').8 Hasonlót olvasunk BENZiNGnél (LamGr. 159): агдэп Ьаща dowan risu 'vier Handvoll Reis (Akk.)'. (Ezeket a szerkezeteket a mai német mit 10 Säcken Nüssen lehetne egybevetni.)9 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az evenkiből is több példát idézhetünk az „egy pohár vizet" szerkezetre. А Материалы по эвенкийскому (тунгусскому) фольклору-ban (I, 74) ezt a mondatot olvassuk: samändu büren dürwe misiktel ullewe 'дал шаману два куска мяса' (misikte 'darab', vile 'hús'). — Éppígy: ilandu cetwerj vinoldu 'на три четверты вина' (uo. 119); d'änme tigel winewe bücän 'Десять чашек вина дала' (uo. 67; tkp. 'tizet csészék pálinkát'). Másképp áll a dolog a m a n d z s uban; ott a n a n a j (Amur) kifejezésmódról úgy nyilatkozik AVROEIN (i. m. 126), hogy háromféle szerkezet lehetséges: * a) birtokos szerkezettel: boso goan metrni 'szövet 10 méterje', opaguer daliani 'liszt két zsákja', daosun ilan tonnani 'só 3 tonnája'; b) a birtokos szerkezet két tagjának felcserélésével: goan metr bosoni '10 méternek a szövetje', guer dalian opani 'két zsáknak a lisztje', ilan tonna daosuni 'három tonnának a sója'; c) jelöletlenül: ^oan metr boso '10 méter szövet', guer dalian opa 'két zsák liszt', ilan tonna daosun '3 tonna só'. Az utóbbiban AVEORIN jelzős összetételt hajlandó látni: 'десятиметровая материя', azaz '10 méteres szövet' (uo. 127). Az evenki és a c) alatt említett nanaj szerkezet a mellett szól — ós a mi kérdésünk szempontjából ez a legfontosabb —, hogy a mandzsu-tunguzban is megvolt a többi nyelvből kimutatott 'egy pohár víz' féle szerkezet. Az evenki szerkezetet fent próbáltuk megmagyarázni, a nanaj birtokos szerkezet pedig ugyanaz, mint amit az anyagnévi jelzőnél láttunk (möi %oton 'faváros', ered. 'fának a városa'). A két tag (jelző és jelzett szó) felcserélése élénken emlékeztet azokra az esetekre, melyeket több finnugor nyelvben is megfigyelhetünk (ezekről bővebben szóltam a NyK. LVI. kötetének 30. lapján és a Pais-Emlókkönyv 611—4 lapján).10 Nézzük most ezeket az utóbbi finnugor szerkezeteket:11 A zűrjén vina-rumka 'egy pohár pálinka' (tkp. 'pálinka-pohár'), surstekan 'pohár sör' (tkp. 'sör-pohár') egyfelől lehetnek olyan jelzős összetételek, mint amilyenek a régi magyar vízkorsó, borhordó stb., amelyeket ma melléknévi 8 Ha a mértékjelölő szerkezet ragtalanul szerepel a mondatban, nem lehet eldönteni, hogy a most említettekhez hasonló appozieiós, vagy pedig a többi nyelv jelzői szerkezeteinek megfelelő kifejezésmóddal van-e dolgunk: ilan inm§kil korcimotin 'три торсука вяленого мяса' {Материалы 12) ('3 tarisznya szárított húsuk [van]'; a mondat esetleg így is értelmezhető: '3 tarisznya a szárított húsuk'). 9 L. pl. JUNG, Kleine Grammatik der deutschen Sprache 67: mit einem Dutzend Bleistiften, bei einem Glas (oder: Olase) kühlem Wein (ha a jelzett főnév többes számban van vagy még külön jelzője van). 10 Alábbi példáinkat onnan vesszük. Ott a kérdés irodalmát is idézzük. 11 ?Vö. török oszm.: DENY, i. m. 752.
