Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

222 TOKOS DÍ.VID jelző segítségével fejezünk ki: vizeskorsó, boroshordó (ezekre vonatkozólag 1. SIMONYI: Nyr. XLVIII, 91, BEKÉ: FÜF. XXIII, 91; ilyesmire gondolhat AVRORIN, 1. fent). így zürj. nek-kasnik jelentése lehet 'egy fazék tejföl', de 'tejfölnek való fazék, tejfeles fazék' is, vii-rut'ska jelenthet 'egy edény vajat' és 'vajas edényt' is. Másfelől azonban a vina-rumka, sur-stekan, nek-kasnik, vii-rut'ska azért jelenthet 'pohár pálinkát', 'pohár sört', 'fazék tejfölt', 'egy edény vajat', mert olyan kifejezésmódot képviselhetnek, mint a (bár rendszerint disztributív értelemben használt) magyar a vászonnak méterje, a húsnak fontja, az árunak darabja, párja, tucatja (SIMONYI, A jelzők 147). Ezek szerint a zűrjén stekan vina ós a vina-stekan alakilag úgy viszonylik egymáshoz, mint pl. a magyarban a mértékjelzős egy szál rózsa, egy szem búza a birtokosjelzős egy rózsaszál, egy búzaszem kifejezésekhez. Ezt a mandzsu szerkezetekre tehát úgy alkalmazhatnók, hogy (AVRORIN példájában) '10 méter szövet' mellett tökéletesen érthető az a) alatti birtokosszerkezet: a 'szövetnek 10 méterje' ('szövet 10 méterje'). (A b) alatti szerkezetre alább térünk rá.) Erre a mértékjelölő birtokosjelzős összetételre érdemes még néhány példát felhozni : • 1. zürj.: jà'

rkusek 'egy darab hús' és 'húsdarab' (azaz 'hús darabja'); sur-bet'ska 'egy hordó sör' (tkp. 'sör-hordó'); t'sai-t'saska 'egy csésze tea'; vavedra 'egy vödör víz', et'ik piz-mesek 'egy zsák liszt' (tkp. 'egy liszt-zsák') (1. SWb.): t'seri-doíí 'egy fuvar, szán hal' (WICHM., SVd. 142) jj v o t j á k: ez-l'uk 'juhnyáj'; nan-paläs 'kenyérdarabka'(VotjSz.)'|| v o g u 1: akuf säj-änä jüwajwds 'egy csésze csajt [tkp. csájcsészét] megivott' (VNGy. IV, 65) o s z t j. : rà/cpru

x

t és pút rak 'egy pud liszt' (KARJ.—Toiv. 760) || cseremisz: kekpolkd 'ein Flock [= eine Schar] wilder Vögel' (RAMST., Bergtscher. 44) j m or d v.: pona-parga 'ein Korb voll Wolle' (PAAS.—RAV. IV, 877) || finn: ruistynnyri 'egy tonna rozs' (tkp. 'rozs-tonna', azaz 'a rozsnak egy tonnája') (BUDENZ, FNyt.2 104) II lapp: S. tärve-tu&no 'egy hordó szurok' (tkp. szurokhordó') (HALÁSZ: UF. III, 105); P. nällja vidna-kätnu 'négy pint pálinkát, tkp. pálinka-pintet' (HALÁSZ, Svéd-lapp ny. V, 309; nällja katnü vlnast 'négy kanna pálinka' uo. 70). 2. Ez a szerkezet azonban nem korlátozódik a finnugorságra és a mandzsura; hasonló kifejezésmód a t ö r ö k s é gtől sem idegen. Pl. csuvas: tigdt-laadm "Teerfass' ('kátrányhordócska',azaz'kátrányoshordócska') (PAAS.— KAR.—RAS.: MSFOu. XCIV, 374), karácsa j: q'anjàq-rumqà 'ein Cognacgläschen' (PRÖHLE: KSZ.X,240) mellett: csuv. pil t'sdressi 'ein Tönnchen Honig' ('méz bödönjét') (PAAS.—KAR.— RAS.: i. m. 162), ul%m -parbzi 'egy szalmaszál' (PAAS., CSUV. Szój. 97, 192; 'szalma szeme, szála'); adakálei: balygyn okasyny 'a hal okká ját' (KUNOS, Adak. 92); b a 1 k á r: qój-qbs, qój-qom 'Schafherde /Schäferei' (PRÖHLE: KSZ. XV, 180). A csuvas p l t'sdressi, uldm-pdrózi, balkár qój-qosii szerkezetében is (birtokos jelöletlen, birtok 3. szem. szemólyraggal) teljesen azonos a mandzsu boso goan metrni 'szövet 10 méterje' kifejezésekkel. À b) alatti mandzsu szerkezet: '10 méternek a szövetje' valószínűleg az a) és b) kifejezésmód keveredésének az eredménye: a goan metr boso szerkezethez a boso goan metrni hatása alatt a szerkezet végéhez járult a 3. sz. személyragja, a -ni. Lehetne más magyarázatra is gondolni, nevezetesen arra, hogy itt a 3. szem. személyragja csak determináló szerepű: „a 3 méter szövet". Ilyen alkalmazás tudvalevőleg gyakori az uráli nyelvekben, de az altáji ágban is. (Erről