Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

Uráli és altáji összehasonlító szintaktikai tanulmányok Az itt következő fejtegetések részletek (mégpedig szélesebb alapon kidolgozott részletek) egy összefoglaló munkából, mely egyező uráli és altáji szintaktikai vonások összeállításával az urál-altaji nyelvrokonig bizonyításához kíván hozzájárulni. Ezek a szintaktikai egyezések megerősítik az e nyelvek egyéb területein (lexikális, hangtani és alaktani téren) már eddig feltárt egyezések tanúságtételét, és így egyúttal további beható vizsgálódásokra ösztönözhetnek, amelyek — minden bizonnyal — valamennyi téren még számos újabb egyezést fognak felderíteni. I. < A főnévi jelző Már SIMONYI hangsúlyozta (A jelzők mondattana 32), hogy ,,az indogermán nyelvekkel szemben nevezetes magyar s általában urálaltaji sajátság a főnévnek melléknévi használata". ,,E használatot — írja uo. 33 — kétségkívül az tette lehetővé, hogy a főnév s a melléknév közt nincs alaki különbség s a jelző nem változik a jelzett szó kedvéért." Arra, hogy az uráli és az altáji nyelvekben főnév és melléknév kategóriái között eredetileg nem volt különbség, továbbá, hogy ez a körülmény teszi lehetővé ezekben a nyelvekben a főnévnek jelzői használatát, egyébként is gyakran mutattak rá. „Das Adjektiv hat — írja RAVILA (FUF. XXVII, 112) — in den finnisch-ugrischen Sprachen keine besondere Form, es unterscheidet sich seiner Gestalt nach in keiner Weise vom Substantiv. . . .* Es ist zu beachten, dass — wenn wir die früheren Verhältnisse ins Auge fassen — auch sonst kein wesentlicher Unterschied zwischen den Substantiven und Adjektiven gemacht werden kann, das Adjektiv kann ja nach Belieben substantivisch verwendet werden, hyvä bedeutet sowohl 'gut' als 'eine gute Sache, ein gutes Ding', Substantive hinwieder können als Adjektive Verwendung finden, z. B. puutalo ist dasselbe wie puinen talo 'ein hölzernes Haus'." : Amit RAVILA a finnugor nyelvekre vonatkozólag állapított meg, az a szamojédra is, eszerint tehát valamennyi uráli nyelvre érvényes; N. SEBESTYÉN IRÉN „Szamojéd jelzős szerkezetek" című tanulmányában arra az eredményre 1 Egyes finnugor nyelvekben ettől eltérő jelenségek „sind spät entstandene Erscheinungen" (uo.). 1 Nyelvtudományi Közlemények LXII.