Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: Van-e a finnugor *k-nak k- fejleménye mélyhangú szavainkban? 7
VAN-E A FINNUGOR »ff-NAK K- FEJLEMÉNYE MÉLYHANGÚ SZAVAINKBAN? 9 Ni. kapek, Kaz. kàBeJi, Jg. kâpèk, de Vj. Jiapa'k, 0. zeifbcig, Ko. xàpàx 'Schenke, Kneipe' (KT. 414a, PD. 413, vö. még 488, OL.^37, 68). A tatár Tob. kanga stb. átvétele a vogulban ugyanúgy viselkedik, mint a finnugor eredetű k- kezdetű veláris szavak: TJ. kansà-, TCs. kansà. AK, xànsd, KK. kánsd, P., Vag. kansà, AL. kansà, FL. k^ôrjlêxsà, Szo. xôrjh^sà Tabakspfeife' (SUSToim. XLVI, 83); az osztják nyelvjárások közül egyesek a szó velaritását őrizték meg: DN. xa"msa^, Fil. x&ïisà, C. x^'H^a, Kr. xa'ïixsà, Ko. xàjjgsà, Vj. kanéa\ Ni. xarjzá, Kaz. ^jjcsa, Ö. gQífsa* mások (egyes keleti nyelvjárások) viszont palatálissá alakították: V. kàsn3, VK. Jcàysnà\ Likr. kàKnsà\ Trj. Jca'-n'sà, Jg. kàntsà 'ua.' (KT. 306b, PD. 412). Némely más hangtani képet mutató szó — ha nem sajtóhibás —, pl. Vj. karouta 'Rechen, Harke'-< rpaÔjifl (KT. 423b), ma talán még nem jövevény, hanem idegen szó (erről részletesebben a V. nyelvjárás hangjelölésével kapcsolatosan NyK. LXI 250—2).6 Nem jövevényszóban, ül. tudomásunk szerint nem jövevényszóban is van eltérés a k-, k- nyelv járásközi megfelelésben, de hangrendi eltéréssel párosulva Vj. kömUj], de Trj. komdlrfí, Vj. idr\ki k., Trj. idrfU (csak syntagmában fordítva 'Walserblase' Vj. 'Schwiele' Trj. 'Luftblase', KT. 305b—6a). Ko. xakyfrt 'kitzeln, jucken', de Jg. koUsy (PD. 394, vö. 422). Ugyanabban a nyelvjárásban is előfordul veláris <-*J- palatális szópár: Trj. kp-m'Uki:7iefäy3 ül. ka-rrfh-Jçi:n'fây3 'umfallen, umschlagen' (KT. 305a)7 stb. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy KAEJALAINEN átírásában a veláris magánhangzó jele, ha fölötte 1, vagy 2 pont, vagy alatta előre mutató nyíl *- van, már nem veláris hanem palatális hangot jelöl, hasonlóképpen a palatális magánhangzót jelölő betű, ha alatta félkör ^ van, veláris hangot jelöl; a V., Vj. a veláris hang, de a Trj. a többnyire palatális, veláris párja az a stb. Az obi-ugor nyelvekben annyira szabályszerű a ks-, ül. a ks-, x®~ írásmód,8 hogy újra fel kell vetnünk a kérdést: fonetikai vagy fonológiarellentét van-e a k-:k-, ül. a k-: x- szókezdet között. LAZICZIUS —aki, időrendi okokból, csak az OL.-t ós a WogVok.-t ismerhette —, tévesen úgy vélte, hogy igazolni tudja a fonológiai ellentétet (vö. MNyTK. 33: 92).9 Mindazonáltal STEiNiTznek a vogul és az osztják vokalizmusra10 vonatkozó vizsgálata és TYEBJOSKIIST V. ábécéskönyvének megjelenése után,11 ma már kétségtelen, hogy az osztják nyelv keleti nyelvjárásaiban a k-: k- csak fonetikai eltérés. STEINITZ megállapítása szerint ugyanez a helyzet a vogul T., KK. és FK. nyelvjárásban (GWogVok. 92, 55), az AL. nyelvjárásban viszont fonematikus ellentét van a k- : k között (uo. 93). A P. és a Vag. nyelvjárásban pedig még a fonetikai különbség is megszi'ínt (uo. 92). LAZicziusnak a P. ós a Vag. nyelvjárásra, 6 Érdekes STEINITZ egyik megfigyelése, amely szerint KANNISTO a századfordulón öt vogul Szo. jövevényszót ^-kezdetű palatális szónak jegyzett fel: kupniD 'leicht' (< zürj. koknid, koknyd), küpná 'Heuschober' (<KonHa) (SUSToim. XLVI, 129, a jelzett további három jövevényszó Szo. adatai az idézett 67. lapon nincsenek meg), ő viszont w-val hallotta e szavakat: küpna, küpúü (vö. MUNKÁCSI küpúit. STEINITZ, GWogVok. 35). 7 A Trj. ka"m']ayA3:y9Afat3 címszó alatt feljegyzett lcqm'iay/9:y9A 'er fiel hin' sajtóhiba, szókezdő le helyett (uo.). 8 A KT.-ben a V. ^vúía'^j n% 'Auerhenne' (322b), minthogy ez lenne az egyetlen V. ^--s szókezdet, hasonlóképpen a Fii. gáDár), (kop.) gqDàrj 'Tür' (359b, vö. Fii. vot 'Haus, Zimmer, 357a) és Trj. %Qt$ B9'Í4a"0 :n3 l 'so ziemlich, so so; irgendwie' (368a) valószínűleg sajtóhibás. 9 Az igazolásra hivatott V.-Vj. szóban nem a k- ; k, hanem az 0:0 alkot fonológiai ellentétet, vö. NvK. LXI, 251, 1. jegyz. 10 A V.-Vj., Trj. és Jg. [&]-ról vö. OstjVok. 7. 11 Erről részletesebben VÉRTES E.: NyK. LXI, 251.
