Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai észrevételek 53
ETIMOLÓGIAI ÉSZREVÉTELEK 55 ^vog. (KANN., Vok. 81) -póár: DV. saspoár, AL. sasponr, KL. saspnqr ''Birkenrinde' (az első tag: TJ. TCs. sas, DV. ádas stb. 'Birkenrinde'), (uo. 166:) P. -pn arR: tórpnárR, ÉV. tarpühr 'Lappén' (vö. MŰNK.: tör 'kendő', t&r 'vászon'; KANN., Vok, 89 TJ. tar, P. ÍÖ^R 'Leinwand')| osztj. (KT. 721b) Vj. pör 'rötliche Haut auf der Innenseite der Birkenrinde', VK. pdf: tönVby P- 'rötliche (schwárzliche) Haut auf der Innenseite der Birkenrinde ^im Frühling, wenn die Rinde fest anhaftet)' |[ s z a m J. (CASTR.) pir 'Rinde', (Taz) ho-pir 'Birkenrinde'; (LEHT. 385a) O. Szj. U.—C. M. pir"® 'rote innere Rinde der Birke, Schleimhaut des Pansens,*(0.) Rinde des Brotes, (O.) Deckel des Buches', Nj. pir' 'Schleimhaut des Pansens', P. piA id.;| Koib (KDAPBOTH, Asia Polyglotta) pere 'Rinde' (1. Toiv.: FUF. XV, 76). A magyar szókezdő b eredete még tisztázatlan. Azok a rokonnyelvi szavak, amelyekkel m. 6-vel kezdődő szavakat egyeztettek, p-vel kezdődnek, szókezdő finnugor *£>-nek pedig rendes magyar folytatója /-. Azok az etimológiák, melyekben &-kezdetű m. szavakat finnugor szavakkal egyeztettek (1. különösen WIOHMANN: FUP. XI, 224—6; 1. még SAUVAGEOT, Rech. 58, HARMATTÁ: MNy. XLIII, 274—6, MOÓR E.: ALH. II, 418—9), nagyrészt tévesek, részint bizonytalanok. Minthogy egy részüket a permi nyelvekben is &-vel kezdődő szavakkal próbálták egybevetni, MOÓR E. a m. szókezdő b-hen a magyarság „permi komponensének" megnyilatkozását v. nyomait látja. Minthogy azonban 6-kezdetű m. szónak ^-kezdetű finnugor megfelelője eddig teljesen meggyőző módon nincsen kimutatva, a m. bőr szó fenti magyarázatát is egyelőre a bizonytalan származtatások közé kell sorolnunk, mindamellett, hogy a vokalizmus szempontjából a fenti egyeztetés ellen nem lehetne kifogást emelni: az obi-ugor szavak magashangúak, a vogul szó magánhangzója *a-re megy vissza (1. KANN., Vok. 1), az osztják szóé pedig *3-re (1. OL. i 189) ós a megfelelés olyan lenne, mint pl. tél szavunk esetében (1. KANN., Vok. 3, OL. 189, KT. 1035). A vogul sasponr stb. TOIVONEN (i. h.) szerint tautológiás (magyarázó) összetétel, olyan, mint pl. a kőszikla szó; a vogul .szó mindkét tagja 'kéreg' jelentésű lenne. Figyelembe veendő azonban, hogy & fent idézett másik vogul összetételben: a törpnárR-ha,n a szó 'rongy' jelentése már kevéssé egyeztethető össze a 'bőr' jelentéssel. A m. szót VÁMBÉRY (NyK. VIII, 133) török szóval egyeztette; az egyeztetés elhibázott voltára BUDENZ mutatott rá (NyK. XVII, 323, 324, XVIII, 28). Iráni eredetűnek magyarázta MÁTYÁS FL. (A magyar nyelv finnítési törekvések ellenében 21; 1. ÁKE. 31) és MUNKÁCSI (ÁKE. 324). Szamojéd szavakkal rokonitotta TOIVONEN (i. h.), de ezt az egyeztetést ugyancsak a m. szókezdő b- és jelentéstani nehézségek miatt KAI DONNER (AnlLab. 165) nem "tartja biztosnak. SAUVAGEOT (Rech. 12) mandzsu ós mongol szavakkal kapcsolta össze szavunkat. TOIVONEN: FUF. XV, 76 (m., vog., osztj., szám.), SAUVAGEOT, Rech. 12. (m., vog., osztj., szám., alt.), BÁRCZI, SzófSz. (m., vog., osztj., szám.). «sir (csirja) 1. 'köldökvas, serpenyőszeg, kapupöcke, amely a csirfészekben forog'; 2. 'a kaszanyak csirja, amely a pados örv padjába nyomul belé' [Pápa vid., NyF. XVII, 30, 34; csirja (r.) 'az ajtó homlokfájának (szemöldökfa) vésett lyuka'. „Ebbe megy bele az ajtószárfa csapja". Tág a csirja, mozog benne a csap. OrmánysSz.; 1. BEKÉ: Nyr. LXXXII, 227]. (?) ~zürj. (W.—UOT. 37, WICHM.: FUF. XI, 251) V. Sz. L. U. P. $zir, I. tfzir, dzir 'Angel, Türangel'; Sz. L. esin-dz. 'Fensterangel', L. ez-dlz.
