Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai észrevételek 53

56 FOKOS DÁVID 'Türangel', Sz. I. sili-dí., V. U. sili-dí., FV. L. I. sili-dz., Sz. éüi-dí. 'HalswirbeF (V. U. Sz. L.), Géniek (U. FV. I.)', (WIED.) P. tSir 'Hánge" Türhánge', kok-ts. 'Ferse' | votj. (MŰNK.) SZ. giri, K. %ere 'sark; különösen ajtósark; Angel, (bes.) Türangel'; (WIED.) dziíjo, dzifo 'zweiflügelig (Toré)'; (WICHM.: FUF. XI, 251) J. d'ziri, G. dzM 'Angel, bes. Türangel' | (?) osztj. (KARJ., OL. 180) FD. tar3, Trj. t'dri\ V. Vj. t'dri\ Ni. $ap, Kaz. sári, O. §vri 'Türangel'; (PD. 950) K. Üdr3 'sarana; Türangel', J. kdri-wáy^ 'ua'' | vog. (MŰNK., VNGy. II, 472, 703) É. sirkip 'csípő; Hüfte', áwi% 'ajtósarok'. A m. csir szó. az EtSz. szerint talán a csíra ,'germen; Keim' szóval függ össze: „asszimilációs jelentésváltozással a csir: csira 'germen' szóból?" A fenti permi szavakat, valamint a vogul szót BTJDENZ (MUSZ. 330) és DONNER (VglWb. I, 183) a finn sarana, sarana 'cardo januae; Türangel' és a m. sarok szóval egyeztette, PD. (950) idesorolja még az osztják szót, sőt két kérdőjellel a mordv. surok szót is, WICHMANN (FUF. XI, 251) a permi, finn és osztják szót a 'der Seitenteil der Weichen; der Teil des weichen Leibes, der sich an den beiden Seiten zwischen der letzten (untersten) Rippe und deni Hüftbein befindet' jelentésű cser. tsar (BITDENZ car) szóval kapcsolja össze. A csir szó családjából az utóbb említett szavak kizárandók. A vogul szó, amely — úgy látszik — elszigetelten áll, valószínűleg az osztj. (PD. 950) K. tidrkdptó-io 'Hüftbein' szóra megy vissza. A m. szókezdő cs finnugor *c-re mehet vissza (1. WICHMANN i. <h.), a permi szavak eredetibb alakja *t'sir lehetett, miként a permják tsir alakból lehet következtetni, a t's pedig szintén szabályos folytatója a fgr. *c-nek, éppúgy, mint az osztják í ~ s (1. WICHM. i. m. 269). Itt azonban az a nehézség, hogy a zűrjén szó egyébként mindenütt cHz- szókezdetűnek van jelölve, pl. P. (ROGOV) cÜzir,- KP. (GENETZ) gor. A m. mólyhangú i hangnak megfelelhet a permi i, mint pl. fi (fiú) ós sir szavainkban. Nehézséget jelent azonban az osztják szó magánhangzója, mely — ha az osztják szó eredeti — *a-re (fgr. *e-re) megy vissza (1. KARJ., OL. 179 kk., STETNITZ, Vok. 28, OstjVok. 89). Éppen ezért az osztják szót régi zűrjén átvételnek kell tartanunk, miként TOIVONEN (FUF. XXXII, 75) tette, bár TOIVONEN lehetségesnek mondja a permi és osztják szó eredeti egyezését is. Az osztják magánhangzók — ha a szó zűrjén eredetű — eredeti zürj. *i hangra utalnának (1. OL. 180); TOIVONEN az eltérést (az osztj. d-t) azzal magyarázza, hogy az osztj. szó második szótagjában hangsúlyos teljes magánhangzó volt, és így az első szótagra csak gyenge hangsúly esett. A vogul szó —- mint mondottuk — valószínűleg osztják eredetű jövevényszó. EtSz. 1, 1091. L. még csira és sarok. 1 darázs (darázst, darázsok NySz., újabban darazsat, darazsak isj 'vespa; Wespe" [Darás szn. 1388. OklSz., kn. darazt XIV. sz. v. BesztSzj.]. Ezt a szót a következő szóval próbálják egyeztetni: votj. (MŰNK., VotjSz.) Sz. durinci 'darázs', (MTTNK.: AkÉrt. XXVII, 73) G. durinsi, J. durinci, G. dirinci, Szl. dirinci, U. dirint'i, K. durinci, Szám. . durinti ua.; (WICHM.: FUF. XI, 231) MU. J. durint'si, MU. dmruinísi, J. (ISL.)' j durinsi, G. drintsi 'Wespe'; (WIED.) dröntsi, dryntsi, durynsi ua. A votják szóban UOTILA (Kons. 367) -n képzőt lát, melyhez még -t'si? -isi képző járult volna; ezekről a kicsinyítő képzőkről 1. UOT. i. m. 349, AMIN. 23, MŰNK.: NyK. XVIII, 151, Toiv., Affr. 164, LEHT., AblS. 135, 208, 210.