Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Deme László: A saussure-i tanítások magyar visszhangjához 3

.26 DBMB LÁSZLÓ 6. Vessünk fel végül egy-két szempontot SAUSSURE életművének és utóéletének értékeléséhez. A közelmúltban mindkettőben szokásos volt csak'* azt keresni, ami negatív, ami idealista, ami metafizikus. A felszabadulás előtti — illetőleg kissé megkésve kb. 1947-ig tartó — korszak SAUSSURE-t nem vette ' eléggé tudomásul; az utána következő s a Sztálin-féle megnyilatkozásokig tartó korszak viszont nem igazságosan bánt vele, mert — főleg a marrista idők vezető egyéneinek előadásaiban —• nem megérteni igyekezett, hanem megcáfolni, nem kritikailag tanulmányozni, hanem lejáratni. SAUSSURE-t nemegyszer pusztán utóéletéből, s annak is legszélsőségesebb megnyilatkozásaiból igyekezett megítélni és elítélni. A Sztálin-féle cikkek óta egyrészt az óvatos hallgatás, másrészt viszont a ferdítő elismerés, a marxizmussal való összebékítés jelei mutatkoznak körülötte (erre 1. TAMÁS: III. kongr. 41). Ami a saussure-i művet magát illeti: e gazdag gondolatrendszerben igen sok igazságnak, s szinte ugyanannyi tévedésnek adva van a magva. $AussuRE-t nem elfogadni vagy megcáfolni kell, hanem kritikailag tanul- 1 mányozni, hogy kiemelhessük munkájából a hasznosat és igazat, s elvethes- i sük a fölöslegeset és tévesét. Ehhez egy jó magyar fordítás nagyban hozzásegítene.22

Magyar nyelvészetünknek ugyanis nem arra van szüksége, hogy ezt az értékelést valaki elvégezze számára, a többiek pedig elfogadják; hanem arra, hogy ez a munka a széles nyelvész közösség kollektív gyakorlatában végződjók el. — Ami pedig SAUSSURE utóéletét illeti: abban még inkább megvan minden, igazságok és tévedések halmaza egyaránt. Van, ahol szélsőséges idealizmus fejlődött belőle, van, ahol metafizikus egyoldalúsággá torzult. Másutt — nálunk is — hatása a materialista szemlélet és a dialektikus módszer bizonyos elemeinek felhalmozódását segítette elő. Mélységes igazságtalanság lenne azonosítani őt utóéletével, s még inkább annak csakis a rosszával. O nem azonos sem egyikkel, sem másikkal, csak önmagával; s értékelnünk is csak úgy lehet helyesen: saját műve alapján, azt a maga korába, előzményei és körülményei közé helyezve vissza. 7. Mindezek után a következőkben foglalnám össze főbb következtetéseimet SAUssuRE-nek 1945 előtti magyarországi hatásáról: a) SAUSSURE követése nálunk az általános nyelvészetben nem imitáció, hanem adaptáció: mindenki a saját nézőpontjából, a maga oldaláról fogja fel, érti meg, kommentálja és fejleszti tovább őt, tulajdonképpen a saját önálló -— olykor korábbi eredetű — gondolatainak támogatását, igazo- 1 lását látva benne. b) A követőket — bizonyos fokig még LAZioziust is — pozitivista iskolázottságuk és környezetük általában meggátolja abban, hogy SAUSSURE bármelyik tételét abszurditásig vigyék, hogy eltúlozzák és egyoldalúsítsák a nyelvszemléletet. — A széles többséget azonban a pozitivista iskolázottság még a SAUSSURE-höz való közeledésben is megakadályozza. c) A fenti okokból nemcsak nem születnek nálunk nagy túlzások, de «l még a készen kapható külföldi túlzások sem találnak ide utat. LAZICZIUS merevsége is nagy ellenkezést vált ki; ez egyrészt pozitívumért a ténytisztelet 22 Volt az előadás vitáján, aki a lefordítást fölöslegesnek gondolta, minthogy a mű a francia eredetin kívül német és orosz változatban is hozzáférhető. Magam azonban — s ebben nem is voltam egyedül — továbbra is azt gondolom, hogy az anyanyelvén való tanulmányozás lehetősége lényegesen több nyelvészt vonzaná, mint az ] eredetiben valóé, még ha megvan is ez utóbbihoz a nyelvtudása. Ilyesféle megfonto- \ lást tükrözhet végeredményben az orosz fordítás megjelenése is.