Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Az újabb észt nyelvészeti irodalom (ism.) 119

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 119 velük, még némi kompromisszumot is keres SATJSSTJRE két sarkú és mások teljesebb diagrammája között, de a végén — mint minden kényes helyzetben — SATJSSTJRE mellé áll. Ez aztán később, így például a jelentésváltozások magyarázatánál és osztályozásánál bosszulja meg magát. MARTINICÓ ANDRÁS Az újabb észt nyelvészeti irodalom Eesti Emakeele Seltsi Aastaraamat. (Szerk. P. Ariste) I. (1955) 190 1.; II. (1956) 272 1.; III. (1957) 246 1. Keele ja Kirjanduse Instituudi uurimused. (Szerk. E. Ahven) I. (1956). Tallinn. Az észt nyelvtudományi irodalom örvendetes föllendülését mutatja a most ismertetendő négy kiadvány. A marrizmus béklyóitól és a dogmatizmus bilincseitől megszabadult észt nyelvtudomány néhány év alatt elismerésre méltó sikereket ért el. Idősebb, nagy tudományos múlttal rendelkező tudósok és fiatal aspiránspk egyaránt szerepelnek e gyűjteményes kötetekben. A tárgy választás gazdagsága, a tudományos fölkészültség, az őszinte, tárgyilagos hang, amely nem riad vissza az önbírálattól, egyaránt értékessé teszi ezeket a köteteket. A húszas—harmincas években Észtországban szinte kizárólag az észt nyelvvel és a finnségi nyelvekkel foglalkoztak, elvétve akadt csak néhány finnugor nyelvet vizsgáló vagy szélesebb finnugor alapokon nyugvó tanulmány. E kötetek tanulmányozása azonban meggyőzhet bennünket arról, hogy az észt nyelvtudomány kiterjesztette kutatási területét, mégpedig szinte az egész finnugorságra. A jövőben tehát a finnugor kutatóknak nem szabad elhanyagohiiuk az észt kiadványok tanulmányozását sem. Az Emakeele Seltsi Aastaraamat I. kötete csak észt nyelven jelent meg, a II. és a III. kötet azonban tartalmazza az észt nyelvű cikkek rövid orosz kivonatát, az Észt Akadémia nyelvi és irodalmi intézetének kiadványa pedig még ezen felül német nyelvű összefoglalót is ad minden tanulmány után. A négy kötetet egybefoglalva ismertetem.1 A cikkeket tárgykörök szerint csoportosítom. 1. Tudománytörténet és bibliográfia. Rendkívül hasznos szolgálatokat tesznek számúnkra azok a cikkek, tanulmányok és bibliográfiai jegyzékek, amelyek az észt nyelvtudomány utóbbi másfél évtizedének történetét mutatják be. Ilyen cikkek: H. AHVEN-é (E I), amely az észt Nyelvtudományi Társaság (Emakeele Selts, tkp. „Anyanyelvi Társaság") munkájáról számol be a háború utáni időkben (1945—54). A háború alatt Észtország területe is hadszíntér lett, de a páratlan értékű nyelvjárási és népköltési gyűjteményeket sikerült megmenteni. A társaság munkája természetesen a háború és a német megszállás alatt kényszerűen szünetelt, de 1945-ben újra megindult. A marrizmus különösen 1949 —50-ben bénította meg a nyelvtudomány fejlődését, amikor elrendelték, hogy az egyetemen is csak a marrizmus tanítható. Mivel a marrizmus alapján képtelenség volt továbbfejlődni, a nyelvészet Marr-életrajzok írásává süllyedt. A társasági ülések elnéptelenedtek. Jelentős lendület következett a Pravda-vita után. A társasági ülések átlagos résztvevőinek száma öt év alatt fokozatosan majdnem a kétszeresére növekedett. Az előadások száma a tárgyalt tíz év alatt 58 volt. A nyelvjárási gyűjtés tovább folytatódott főleg helyi levelezők útján. A. KASK (E II) az észt nyelvtudomány elmúlt 15 évéről, H. AHVEN (E II—III) pedig a társaság 1955. és 1956. évi működéséről számol be. E. MTJSFOLD (E II) észt nyelvészeti bibliográfiát ad az 1945 — 55. esztendőkre, majd (E III) az 1956. évre. Találunk érdekes tudománytörténeti cikkeket a régebbi korokról is, mint P. ARISTE tanulmányát Wiedemann tallini éveiről (E I) és A. KASK dolgozatát az észt szótárirodalomról a kezdetektől (XVII. sz.) 1917-ig (K). 1 Rövidítéseim: E = Emakeele Seltsi Aastaraamat; K = Keele ja Kirjanduse Instituudi uurimused I.