Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321

832 VÉRTES EDIT kertaa j vier-, fünf-, vielmal', Vj. mdtlcprápa 'montako kertaa | wie vielmar (uo., vö. 10a), Trj. md:Uyá-rzfp'a 'wievielmal' (496b, 71a), md.-fa-rifp'g, 'einigemal' (498a, 71a). Ha itt nem az előző Vj.—V.-val azonos alakú formánssal van dolgunk, akkor arra lehet gondolni, hogy a nyomatékosító -p vagy p + vokális partikulát minden osztják nyelvjárásban ismerik. Szorzó számnevet viszont lativusszal az É. nyelvjárásokban is alkothatnak, legalábbis valószínűleg így értelmezhetők a medveónekekben gyakori alábbi típusú sorok: nyólti jolti kolom eumem kolmá vitái nyoltei jolti nyalt másmem nyála vitái '[s] orrhegyre való három csókomat hárommá veszi, orrhegyre való négy csókomat néggyé veszi' . , (OH. II, 224/568—9). Itt bizonyosan arról van szó, hogy az elejtett medve orrát hároms z o r, négys z e r megcsókolják. Vö. még OH. ÍI, 28—9/ 229—30 stb. 8. A Szurg. -nam formáns funkcióit a 2. és 3. pontban felsorolt lehetőségek nem merítik ki; a továbbiakban még foglalkoznunk kell e partikula egyéb szurguti és más keleti nyelv járásbeli funkciójával. További anyagunkat a következő csoportosításban közöljük: a) Lényegében az eddigi használati 1 körnek megfelelő Szurg. használatok, V.—Vj. megfelelések nélkül, b) Lénye- j gében az eddigi használati körnek megfelelő előfordulása személyes névmások J dativus-lativusával kapcsolatban, c) A Vj. személyes névmások nyomatéko- I sítása. d) Módhatározói használat szurguti és egy V.—Vj. határozóban. H e) V.—Vj. használata mutató névmástövű 'hol?', 'hová?', 'honnét?' kér- I désre felelő helyhatározóban, f) Az egész keleti nyélvjárásterületrő] kimu- j tatható -nam, -nám végződésű adverbiumok. A a) A -nam formáns bizonyos fokig lativusi jelentésű alapszóhoz járul ^k a következő esetben: Trj. núAa\ Jg. nü^(a), Trj., Jg. 'yhteen | zusammen', Jg. 'vastakkain | , überein, (gegen)einander' (647a, 1508; igekötőszerű használatban Trj. nÜA): Trj. nÜLnam A'ilc.dfdAmdn , -fdAf 'heittelemme, heittelevát toisiaan' (647a,. 1116a). Jg. ma hüLkidldm nü^nám táldksa^ydn 'sukkani kutistuivat (pestessá) J meine strümpfe schrumpften zusammen' (2451). Az alapszó a következő két esetben az irány szempontjából közömbösnek látszik: Trj. 5^rc

'ennen, edeltá | früher, vorher' (870a), Jg.

sar 'etumainen, etu- | . | vorder-' (2121). A Trj. szónak több, külön címszóként feljegyzett származéka van, köztük: s^rna'm' 'eteenpáin, Bnepe#i> | vorwárts'; sírnám' manAam ( ['előrefele megyek']; 5. mdnq, ['menj előre']; s. AefdAa 'katso eteenpáin'; v tfem UatAt sarna^ni flAds 'tástá páivástá eteenpáin kuukausi' (870b). Össze- h tételben: 'd-i'sgrrna mr

'yhá edelleen | immer weiter';

r

di

r

sg,-rnam mdnA

\ ['egyre tovább megy']; d-isarnqm u

y,a

krjrjUd idA ['egyre gazdagabbá lesz'] \ (870b, vö. 10b). Jg. példánkban a -nam suffixum után még a translat. ragja <5 van: sarnamyd tayi 'vastedes, Biiepe/rt | spáter, náchstens' (2128). \ A fordításoÉ hiányosságai miatt csak bizonyos valószínűséggel sorolhatá ide: Trj. pr

g,

'vieras; toinen, ei sama | fremd ein anderer, nicht derselbe' (653b), talán ebből p'ana'm (fordítás nélkül): p\ id(gy3 v, p\ idyiAföy3 'tulla pahoinvoivaksi; saada kuukautiset (nainen; puhdistaudutaan siten, ettá jurtán