Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 67 wie ein drei Jahre gelebtes Kind' [három év élt gyermek naggyá (= nagy levő), vált] (33); t'óéi. tv t' é % Br e pám tv vauin Jta' %urrádv 'ihre Freibstange von vier Klaftern bánd sie wieder dahin (d. h. in den Schlitten)' (461); OD. sefiöBtáfi pá side %áéfí%ádantv sidempoV sappdőao 'er schlug zweimal von zwei Seiten in einen Baum, der eine Klafter an Umfang mass' (107). A szelkupból és a kamaszból is idézhetek példát: szelk. (CASTR.) sél$ i kaland üdep kamged'sieben Schalen Branntweinsieeingoss' (338); (PROK.) cunDit köti piri sdppeiniBa 'lo(va)-bordamagasság[gal] áttörendő' (108); kam. (DONN.) pel Vi 'Halbmond'.20 Gyakoribbak a nyenyecben az olyan mértékjelzős kifejezések, amelyekben a mértékjelölő főnevet pir 'Höhe; hoch', r\ar 'Grösse; gross', lata 'breit', nanota 'dick' főnévi, illetőleg melléknévi jelző választja el a jelzett szótól: (CASTR.) side umbija ndvota lata 'ein zwei Finger dickes Brett'; nahar t'iwie pir (pirt'eá) pea 'ein drei Klafter hoher Baum'; hdbta var jahadiei 'eine Renntierkuh gross wie ein Renntierochse'; nienet'ea pir pea 'ein mannhoher Baum'; nienet'ea leato pea 'ein manndicker Baum' (Wb. Anh. 373—4); (LEHT.) 0. jifidv fi^^sökku rjuőá'nántv VÖBF" v a e $ fi v v d r j ülj é é r m" námBr i 'sein Grossvater, der Alté, hált in seiner Hand ein Kopfgrosses Stück' (3); %üssafiai nennejsá^rjáéfífiv ni" %aé" tü var tat tű' möjjö 'er warf auf den Kopf eines jeden Menschen einen Funken von der Grösse eines Blitzes' (30); Arch. % a év. o" tű" rj a r t ü" jéssamjéd^"3 'blitzgrosse Feuer flammten auf (177). ' A főnévi jelző egyes állandó kifejezésekben sajátságos határozói funkciót tölt be: (LEHT.) Oksz. ne" p iXm\Br aerr\a, n e" j l ő ám"^.Br üérvá jübda,m^Br öJ)ámB r an" 3 '[sie] spaltet für die Frauen Holz, trágt den Frauen Wasser zehn Jahre láng' [nő-fát aprít, nő-vizet hord] (273); n e" pám" ms ennőn, n e" j l ő a mjm^ennon man mákkanan! 'spalte für die Frauen Holz, trage den Frauen Wasser in meinem Zelte!/ (i. h.); BZ. iefijjöí'üevtír ahnv n e pjp á m^Br eérita ,ki, n e" jíősm^Br Eeritaíckl 'zu dieser Zeit spaltet er wohl Holz für die Frauen, trágt wohl für die Frauen Wasser' (331 ).21 Ha azonban a ne", he" szó gégezárja egy elveszett dativusragra utal (és nem az eredeti szóközépi nasalisra), akkor ezekben az adatokban a ne", né" szó valóságos határozói jelző. Itt említhető meg a következő két érdekes adat is: (LEHT.) Oksz. n á r" ^ k a h^Dr i saram" 3 'ich bánd für drei Schlitten Renntiere' [három szán(ra való két-két) rénszarvas] (299); Nj. rifi^fiattvd jíyou 'auch kein Knochen blieb („kein Wort von einem Knochen gibt es")' [csont-szava nincs] (416). Igen érdekesek az olyan jelzős szerkezetek, amelyekben a jelző maga is főnévi jelzős szerkezet (jelzős testrész-név, számnévi vagy más jelzővel ellátott személyragos főnév), birtokos szerkezet, illetőleg nominális mondat (vö. SIMONYI i. m. 43—7; BEKÉ: 20 A fordított szórendű nyenyec 'Hálfte' jelentésű szavakkal való összetételek voltaképpen birtokos szerkezetek, amelyekben a 'Hálfte' jelentésű szó nem hátravetett jelző, hanem birtokszó (vö. N.-SEBESTYÉN : Acta Linguist. Himg. III, 318 — 9, és NyK. LVIII, 139). 21 Ilyen kapcsolatok a manysiban is vannak : áál-jiw 'nyíl[nak való] fa', %umkasáji 'férfi[nak való] kés', úé-kasáji 'nő[nek való] kés' (vö. SZILASI : NyK. XXVI, 176). Vö. még a régi magyar tűzfa 'tűzifa' ; Brennholz' (OklSz. 1240) típusú összetételeket (SIMONYI: Nyr. XLVHI, 50 — 51), amelyeknek rokonnyelvi megfelelői is vannak (vö. SZILASI i. h.; SIMONYI i. m. 52; BEKÉ: FUF. XXin, 91-2). 5*